Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Belháború az ECB-ben

2009.04.20. 02:25 Módosítva: 2009-04-20 07:08:39

Semmi sem teheti nyilvánvalóbbá, hogy éles nézetkülönbségek alakultak ki az Európai Központi Bank (ECB) huszonkét döntéshozója között, mint hogy Jean-Claude Trichet, a bank elnöke hevesen tagadta a belső ellentétek tényét. Egy hét végi tokiói tanácskozáson azt mondta, hogy az ECB kormányzó tanácsa nagyon-nagyon egységes és a testület május 7-ei ülésén meg fogja hozni a döntéseket azokról a szokatlan monetáris lépésekről, amelyek a gazdaság élénkítését szolgálják.

Az elemzőknek csalódást okozott, hogy az ECB áprilisi kamatdöntő ülésén elhalasztotta a döntést ezekben az ügyekben, ám a kormányzó tanács tagjainak azóta megjelent nyilatkozatai rávilágítanak arra, hogy - szemben Trichet állításával - milyen komoly ellentétek alakultak ki közöttük a teendőket illetően.

Axel Weber, aki nem mellesleg a Bundesbank elnöke is, úgy véli, nem szabad egy százalék alá csökkenteni a bank jelenleg 1,25 százalékon álló alapkamatát és az ECB-nek nem kellene követeléseket vásárolnia a kereskedelmi bankoktól. George Provopoulos görög és Athanasios Orphanides ciprusi tanácstag viszont támogatná az egy százaléknál alacsonyabb kamatot, illetve a követelésvásárlást.

Köztes állásponton van az osztrák Edward Novotny és az ECB elnökhelyettese, Lucas Papademos, akik az előbbi lépést nem, az utóbbit viszont pártolják. Trichet a kamatváltozásról csak annyit mondott, hogy nagyon megfontolt döntés fognak hozni erről. Weber azzal érvel, hogy az adósságok vétele helyett inkább úgy kellene likviditást pumpálni a gazdaságba, hogy meghosszabbítják az ECB-kölcsönök jelenleg hat hónapos lejárati határidejét. A kamat csökkentésével az a baj, hogy kivárásra ösztönözné a bankokat, mivel abban bízhatnának, hogy később olcsóbban jutnak forráshoz. Vitapartnerei viszont úgy vélik, hogy a követelések megvásárlása növelné a likviditást, mérsékelné a bankok költségszintjét, ezzel bővítené a pénzkínálatot, azaz elejét vehetné a deflációnak.

Szakértők szerint gondot jelent, hogy az ECB-t a 16 eurózóna-ország finanszírozza, ezért, ha a bank esetleg veszteséget szenved el a követelésvásárlás nyomán, az eloszlana közöttük. A legnagyobb teher a legnagyobb donorra, a Bundesbankra hárulna, ami mindjárt érthetőbbé teszi Weber álláspontját. Trichet-nek nehéz dolga lesz azért is, mert - szemben a Feddel vagy a BoE-vel, amelyek irányító testületei a többségi elv alapján működnek - az ECB-ben konszenzusos döntéshozatalra törekszenek.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?