Business Talks '24
Üzleti konferencia
Semmi sem teheti nyilvánvalóbbá, hogy éles nézetkülönbségek alakultak ki az Európai Központi Bank (ECB) huszonkét döntéshozója között, mint hogy Jean-Claude Trichet, a bank elnöke hevesen tagadta a belső ellentétek tényét. Egy hét végi tokiói tanácskozáson azt mondta, hogy az ECB kormányzó tanácsa nagyon-nagyon egységes és a testület május 7-ei ülésén meg fogja hozni a döntéseket azokról a szokatlan monetáris lépésekről, amelyek a gazdaság élénkítését szolgálják.
Az elemzőknek csalódást okozott, hogy az ECB áprilisi kamatdöntő ülésén elhalasztotta a döntést ezekben az ügyekben, ám a kormányzó tanács tagjainak azóta megjelent nyilatkozatai rávilágítanak arra, hogy - szemben Trichet állításával - milyen komoly ellentétek alakultak ki közöttük a teendőket illetően.
Axel Weber, aki nem mellesleg a Bundesbank elnöke is, úgy véli, nem szabad egy százalék alá csökkenteni a bank jelenleg 1,25 százalékon álló alapkamatát és az ECB-nek nem kellene követeléseket vásárolnia a kereskedelmi bankoktól. George Provopoulos görög és Athanasios Orphanides ciprusi tanácstag viszont támogatná az egy százaléknál alacsonyabb kamatot, illetve a követelésvásárlást.
Köztes állásponton van az osztrák Edward Novotny és az ECB elnökhelyettese, Lucas Papademos, akik az előbbi lépést nem, az utóbbit viszont pártolják. Trichet a kamatváltozásról csak annyit mondott, hogy nagyon megfontolt döntés fognak hozni erről. Weber azzal érvel, hogy az adósságok vétele helyett inkább úgy kellene likviditást pumpálni a gazdaságba, hogy meghosszabbítják az ECB-kölcsönök jelenleg hat hónapos lejárati határidejét. A kamat csökkentésével az a baj, hogy kivárásra ösztönözné a bankokat, mivel abban bízhatnának, hogy később olcsóbban jutnak forráshoz. Vitapartnerei viszont úgy vélik, hogy a követelések megvásárlása növelné a likviditást, mérsékelné a bankok költségszintjét, ezzel bővítené a pénzkínálatot, azaz elejét vehetné a deflációnak.
Szakértők szerint gondot jelent, hogy az ECB-t a 16 eurózóna-ország finanszírozza, ezért, ha a bank esetleg veszteséget szenved el a követelésvásárlás nyomán, az eloszlana közöttük. A legnagyobb teher a legnagyobb donorra, a Bundesbankra hárulna, ami mindjárt érthetőbbé teszi Weber álláspontját. Trichet-nek nehéz dolga lesz azért is, mert - szemben a Feddel vagy a BoE-vel, amelyek irányító testületei a többségi elv alapján működnek - az ECB-ben konszenzusos döntéshozatalra törekszenek.
Business Talks '24
Üzleti konferencia