Riasztó helyzetben a Baltikum

A litván gazdaság az év első negyedében 12,6 százalékkal zsugorodott a tavalyihoz képest a vilniusi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. A tavalyi utolsó negyedévben még csak 2,2 százalékos volt a GDP csökkenése, egy évvel ezelőtt pedig még 7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ez a legrosszabb eredmény az Európai Unióban, és az ország 1993-as függetlenné válása óta a legsúlyosabb válságot jelzi.

A pénzügyminisztérium az év egészére 10,5 százalékos esésre számít, és a zuhanás jövőre is csupán mérséklődik, Vilnius reményei szerint 2010-ben már csak 2,6 százaléknyi mínuszban lesznek. A kormány már januárban bér- és kiadáscsökkentésekbe kezdett, ami zavargásokhoz is vezetett; ennek ellenére április elején újabb, a GDP 3 százalékát kitevő megszorító intézkedéseket jelentettek be, beleértve az állami alkalmazottak bérének 12 százalékos csökkentését - az állami vállalatok vezetőinek fizetését márciusban már leszállították 25 százalékkal. Az ipari termelés az első negyedévben 13,5, a kiskereskedelmi forgalom 17 százalékkal esett.

Lettország helyzete még súlyosabbnak tűnik, különösen miután egyelőre nem sikerült kijárnia a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) az általa szervezett 7,5 milliárd eurós hitelcsomag szigorú feltételeinek enyhítését. Ezek nem teljesítése miatt Riga már nem kapta meg a kölcsön legutóbb esedékes 200 millió eurós részletét. Az IMF és a Világbank hétvégi washingtoni értekezletén a lettek megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a költségvetési hiányuk 5-ről 7 százalékra emelését, azonban a kiadott közlemények tanúsága szerint, amelyek a tárgyalások folytatásáról szólnak, ezt nem sikerült elérniük.

Márpedig drasztikusabb intézkedéseket már elképzelni is nehéz, mint amire a kormány kénytelen volt elszánni magát. A 7 százalékos hiányhoz ugyanis 40 százalékkal kell csökkentenie a költségvetési kiadásokat. Már korábban 20 százalékkal leszállították az állami alkalmazottak bérét, most a korábbi ígéreteikkel ellentétben sor kell kerüljön a tanári fizetésekre, a nyugdíjakra és az egészségügyre, és csökkenteni akarják az ország hozzájárulását az Európai Unió és a NATO költségvetéséhez.

Idén a GDP 13 százalékos zuhanására számítanak, és jövőre se javul jelentősen a helyzet Artis Kampars gazdasági miniszter szerint, aki csak 2011-ben lát esélyt a növekedési pályára állásra.

A Baltikum legriasztóbb prognózisával az észtek álltak elő - a tallinni jegybank ez évre vonatkozó, optimista forgatókönyve szerint 12,3, a pesszimista szerint 15,3 százalékos GDP-zuhanásra számít, viszont úgy látják, hogy jövőre már 0,2 százalékos növekedés jöhet. Az év elején még csak 5,5-8,9 százalékos visszaesést prognosztizáltak. Észtországét még nem, de a másik két baltikumi állam hitelbesorolását az elmúlt hetekben valamennyi nagy hitelminősítő lerontotta.