Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Riasztó helyzetben a Baltikum

2009.04.29. 07:48

A litván gazdaság az év első negyedében 12,6 százalékkal zsugorodott a tavalyihoz képest a vilniusi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint. A tavalyi utolsó negyedévben még csak 2,2 százalékos volt a GDP csökkenése, egy évvel ezelőtt pedig még 7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ez a legrosszabb eredmény az Európai Unióban, és az ország 1993-as függetlenné válása óta a legsúlyosabb válságot jelzi.

A pénzügyminisztérium az év egészére 10,5 százalékos esésre számít, és a zuhanás jövőre is csupán mérséklődik, Vilnius reményei szerint 2010-ben már csak 2,6 százaléknyi mínuszban lesznek. A kormány már januárban bér- és kiadáscsökkentésekbe kezdett, ami zavargásokhoz is vezetett; ennek ellenére április elején újabb, a GDP 3 százalékát kitevő megszorító intézkedéseket jelentettek be, beleértve az állami alkalmazottak bérének 12 százalékos csökkentését - az állami vállalatok vezetőinek fizetését márciusban már leszállították 25 százalékkal. Az ipari termelés az első negyedévben 13,5, a kiskereskedelmi forgalom 17 százalékkal esett.

Lettország helyzete még súlyosabbnak tűnik, különösen miután egyelőre nem sikerült kijárnia a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) az általa szervezett 7,5 milliárd eurós hitelcsomag szigorú feltételeinek enyhítését. Ezek nem teljesítése miatt Riga már nem kapta meg a kölcsön legutóbb esedékes 200 millió eurós részletét. Az IMF és a Világbank hétvégi washingtoni értekezletén a lettek megpróbálták elérni, hogy engedélyezzék a költségvetési hiányuk 5-ről 7 százalékra emelését, azonban a kiadott közlemények tanúsága szerint, amelyek a tárgyalások folytatásáról szólnak, ezt nem sikerült elérniük.

Márpedig drasztikusabb intézkedéseket már elképzelni is nehéz, mint amire a kormány kénytelen volt elszánni magát. A 7 százalékos hiányhoz ugyanis 40 százalékkal kell csökkentenie a költségvetési kiadásokat. Már korábban 20 százalékkal leszállították az állami alkalmazottak bérét, most a korábbi ígéreteikkel ellentétben sor kell kerüljön a tanári fizetésekre, a nyugdíjakra és az egészségügyre, és csökkenteni akarják az ország hozzájárulását az Európai Unió és a NATO költségvetéséhez.

Idén a GDP 13 százalékos zuhanására számítanak, és jövőre se javul jelentősen a helyzet Artis Kampars gazdasági miniszter szerint, aki csak 2011-ben lát esélyt a növekedési pályára állásra.

A Baltikum legriasztóbb prognózisával az észtek álltak elő - a tallinni jegybank ez évre vonatkozó, optimista forgatókönyve szerint 12,3, a pesszimista szerint 15,3 százalékos GDP-zuhanásra számít, viszont úgy látják, hogy jövőre már 0,2 százalékos növekedés jöhet. Az év elején még csak 5,5-8,9 százalékos visszaesést prognosztizáltak. Észtországét még nem, de a másik két baltikumi állam hitelbesorolását az elmúlt hetekben valamennyi nagy hitelminősítő lerontotta.