Az elmúlt harminc év nemegyszer államcsődhöz vezető pénzügyi válságaihoz hasonló mutatókat produkálnak a kelet-közép-európai országok - derül ki a bne gazdasági portál elemzéséből. A kihelyezett magánhitelek GDP-hez viszonyított aránya az elmúlt években nagyjából olyan mértékben - 150-200 százalékkal - nőtt, mint a megroggyant latin-amerikai, délkelet-ázsiai és kelet-európai államokban, a bankok rossz hiteleinek (non-performing loan, NPL) aránya pedig szintén a csődbe került országokban kialakult szinttel összemérhető nagyságúra kúszik fel a következő időszakban.
Bár az államcsőddel fenyegető pénzügyi összeomlás veszélye elhárult, a régió országainak GDP-je zuhan, a munkanélküliség emelkedik, az ingatlanárak és jövedelmek esnek, ezért a bankok eszközállománya romlik, ami komoly fejfájást okozhat a régió országainak. Az NPL bővülése némi lemaradással követi a gazdasági ciklusokat, ezért a mutató a következő időszakban érheti el a csúcsát. Az IMF az elmúlt évtizedek pénzügyi válságai alapján kidolgozta az NPL feltérképezésének módszertanát, a portál szakértői ennek segítségével becsülték meg az egyes országok csúcsértékeit. A balti országok közül Észtországban 15, Litvániában 15-20, Lettországban 25 százalékon tetőzhet a rossz hitelek aránya nagyjából 2009 végén. Magyarországon és Csehországban 2010 végén 5 százalék körül alakul ki a csúcs, míg Lengyelországban - főként vállalati hitelek bedőlése miatt - 2010-11 fordulóján 10 százalékra megy fel az NPL-állomány. Ukrajnában 50, Oroszországban várhatóan 30 százalékra ugrik a rossz hitelek aránya.
Ahogy a külső finanszírozási krach halványul, úgy csökken annak veszélye, hogy a régiós pénzintézetek nyugati anyabankjai is veszélybe kerülhetnek itteni leányvállalataik miatt. Ugyanakkor egyes régiós hitelintézetek tőkeellátottsága a törvényben foglalt követelményszintre vagy az alá süllyedhet. Ezért szakértők szerint további tőkeemelések és akvizíciók várhatók.