Privatizációs hullám indul a régióban

Kettős fiskális szorításban vannak a kormányok, a gazdaságélénkítés első számú prioritás az országok életében, de a költekezés fenntarthatatlan méretű költségvetési hiányokhoz vezet, mivel a bevételek azonban elmaradnak épp a korábbi adócsökkentések, de a csökkenő adóalapok okán is. A nemzetközi szervezetek által pénzügyileg megsegített országok kormányainak kezét a hitelmegállapodásban rögzített keretszámok is kötik. A fenntartható költségvetés forrásbevonást kíván; az egyik kézenfekvő válasz a meglévő vagyont pénzé tenni.

Ahogy a fenti ábrán látható, az egyik legmagasabb deficit Romániában és Lengyelországban várható idén, épp ezért ezek az országok élénkítették fel legintenzívebben a privatizációs folyamatot. Több milliárd euró eszközértékű vagyon értékesítése várható az elkövetkezendő másfél évben. A privatizációs tervek listáján közszolgáltatók, bankok és egyéb állami tulajdonú vállalatok szerepelnek.

Az idén akár a GDP 8%-ig kúszhat fel a lengyel költségvetési hiány, ami a privatizációs tervek újragondolására késztette a kormányt. Az új tervek szerint 36,7 milliárd zloty (13 milliárd dollár) értékű állami tulajdont értékesítenének 2010 végéig. 15 vállalat privatizálását tervezik idén, és további 39 vállalat van tervben a következő évre - gyűjtötte össze a Reuters.

Lengyelország ugyan a jelek szerint egyelőre megmenekülhet a recessziótól, az ország helyzete azonban mégsem olyan rózsás. A lengyel kormánynak forrásra van szüksége a kedvező pozíció megtartásához és kihasználásához. Az államadósság meghaladhatja a GDP 50%-át idén, a költségvetés hiánya is távol van a konvergencia kritériumtól. Pedig a lengyel kormány úgy tűnik gyorsan szeretné bevezetni az eurót.

A lengyel privatizációs tervek között akadozva indult meg az Enea távhőszolgáltató értékesítésére kiírt tender, eddig mindössze egyetlen ajánlat érkezett a szolgáltató 67%-os részesedésének megvásárlására a német RWE AG-tól, így valószínűleg az RWE egymaga nem fog az Enea piaci ára fölé ajánlani. Lengyelország tervezi a Lotos finomító és a KGHM rézbánya állami érdekeltségeinek részleges eladását, a TPSA telekommunikációs vállalat, illetve olyan energiaszolgáltatóinak értékesítését, mint a PGE és a Tauron. Utóbbiakra több nyugat-európai energiaipari vállalat ajánlata is várható. Az ország legnagyobb privatizációs hulláma idén 5,8 milliárd zloty-t hozhat - a hírügynökség szerint. Lengyelország a korábban privatizált társaságokban maradt részvényeinek eladását is újra napirendre vette, erre példa az UniCredit és a Pekao eladása. A varsói tőzsde eladásának 2010-re halasztását várja a tőzsde elnöke.

A privatizációnak a lengyel szakszervezetek még keresztbe feküdhetnek, a KGHM rézbánya eladási tervének hírére azonnali két órás sztrájk volt a reakció a vállalatnál. Ezért a tervezett 43% eladása helyett megpróbálják a vállalat mindössze 10%-át piacra vinni, de még lehet, hogy ez is az érdekképviseletek ellenállásába ütközik majd. Ez a 10% a KGHM-ből hozzávetőleg 600 millió dollárt érhet.

Sok a veszteséges román cég

Az Nemzetközi Valutaalap a súlyosabb románrecesszióra való tekintettel beleegyezett a költségvetési hiánycél megemelésébe, a deficit idén a GDP 7,3 százaléka lehet, amit évekig nehéz lesz ledolgozni. A 20 milliárd eurós hitelkeret egyik feltételeként Romániának jelentősen vágnia kell az állami tulajdonú társaságokat finanszírozó költségein. A privatizáció ugyan nem volt előírás, de nyilván az egyik kézenfekvő módja a költségcsökkentésnek.

A több száz veszteséges állami cégből a romániai privatizációs ügynökség (AVAS) 23-at tervez eladni az idei év végéig, de a megmaradtak nagy részét a későbbiekben, a piaci helyzet javulásával, szintén értékesítésre szánják - a hírügynökség összefoglalója szerint. Románia privatizációs tervének kulcs eleme a szocialista államosításban károsultak kompenzálására létrehozott alap, a Fondul Proprietatea értékesítése. Az állam kisebb részesedést kíván piacra vinni például az energia szektorban működő Hidroelectrica-ból és Nuclearelectrica.ból, és többségi részesedést adna el a központi repülőteret működtető vállalatból. Románia tervezi az állami vasút teherszállítási divíziójának értékesítését 2010-ben, ez a tranzakció 1 millió eurót hozhat az állami kasszának.

A csehországi privatizációs tervek szerint folytatni fogják a 91,5%-ban állami tulajdonban lévő légitársaság, a Czech Airlines értékesítését. Elemzők szerint akár 275,3 millió dolláros bevételt hozhat. Az aukció határideje szeptember 30. A jelenleg állami tulajdonú prágai repülőtér értékesítésére várhatóan az októberi választásokat követően írnak ki tendert. A repülőtér eladásából 5,6 milliárd dollár bevételt várnak.

A csehek lehetnek az első válságból "gyógyulók" a régióban, az idei második negyedévben már élénkült a gazdaság, a költségvetésük meg is érzi az élénkítést, a GDP 7%-ára duzzadhat a költségvetési deficit, ha nem fogadják el a pénzügyminiszter 2 százalékpontnyi hiányt érő megszorító csomagját.

Balkáni tervek

Horvátország egyetlen kilátásban lévő privatizációs aukcióján hat veszteséges hajógyárától kíván megszabadulni, ami kulcsfeltétel az EU csatlakozási tárgyalások előrehaladásához. A tender szeptember 30-ig tart.

Bulgária kormányának talán még idén sikerül eladni a Bulgartabak-ot négy sikertelen próbálkozás után. A sikeres értékesítés 100 millió euró bevételt hozhat a költségvetésnek. A gazdasági tárca közlése szerint tervezik még vezető energiaszolgáltató vállalat kisebb részvénycsomagjának tőzsdére vitelét, amikor a piaci kondíciók javulnak.

Bosznia-Hercegovina legnagyobb energiaipari cégének, az Energoinvest részvényeinek 67%-át készül nyilvános tenderen eladni valószínűleg szeptemberben. A helyi média 65 millió euróra becsülte az aukció minimum árát - a hírügynökség emlékeztetője szerint. Szintén tervezik az egyik legnagyobb gyógyszergyár, a Bosnalijek 19,26%-ának tőzsdére vitelét szeptemberben.

Szerbiában tervezik kisebb és nagyobb állami részesedések értékesítését maximum öt bank esetén, ám az értékesítési terv fennakadt a pénzügyi krízis és a befektetői érdeklődés hiánya miatt. A kormány tervezi továbbá a Dunav Osiguranje biztosítótársaság egy részének piacra vitelét. A jövőben privatizálhatják az utolsó állami tulajdonban lévő gyógyszerészeti intézetet, a 200 millió eurót érő Galenikát. Szintén eladósorba kerülhet a JAT légitársaságról levált repülőgépeket karbantartó JAT Tehnikát illetve a belgrádi Nikola Tesla repteret. Ugyanakkor 18 hónapja nem tudják értékesíteni a JAT Airways légitársaságot és az RTB bori rézbányát.

Mióta 2008 márciusában Szlovénia visszavonta a Telekom Slovenije 49,13%-ára kiírt privatizációs tendert túl alacsony összegű ajánlatokra hivatkozva, azóta nincs újabb privatizációs terv érvényben részükről.