A régióban visszavágják a közszolgák bérét

Szlovéniában nagyjából 150 ezer ember dolgozik a közszolgáltatásban, a bérköltségek a szlovén költségvetés csaknem harmadát emésztik föl, és ez az adóbevételek csökkenése miatt egyre súlyosabb terhet jelent.

Irma Pavlinic Krebs, a szlovén kormány illetékes minisztere utalt arra az MTI beszámolója szerint: a kormány rákényszerülhet, hogy nem teljesíti a közvetlenül a tavalyi őszi parlamenti választások előtt elfogadott, a közalkalmazottaknak bőkezű juttatásokat ígérő bérmegállapodást. A kormány most gyakorlatilag ultimátumot adott az érdekvédőknek, hogy tíz napon belül válasszanak az előterjesztett két takarékossági javaslat közül. Az első szerint felfüggesztik a bérmegállapodást, és befagyasztják az illetményeket. Az alternatív javaslat az, hogy végrehajtják ugyan a költséges – becslések szerint 500 millió euró, vagyis durván 135 milliárd forint pluszkiadással járó – megállapodást, de előbb csökkentik az illetményeket, besorolástól függően akár tíz százalékkal is.

Megfigyelők szerint Borut Pahor, a balközép szlovén kormány miniszterelnöke azt szeretné bizonyítani a szakszervezetek által "radikálisnak" nevezett javaslattal, hogy eltökélt a világgazdasági válság elleni harcban. A közvélemény a kormány mögött áll ebben a kérdésben: a közérzület szerint miközben a magánszektorban dolgozók folyamatosan reszketnek attól, hogy elveszíthetik munkahelyüket – a munkanélküliség kevesebb mint egy hónap alatt több mint harmadával nőtt –, a "válságbiztos" közszolgálatban éves összehasonlításban csaknem tíz százalékkal emelkedtek a juttatások.

A szlovén GDP az első negyedévben 8,3 százalékkal, a második negyedben 9,3 százalékkal csökkent éves összevetésben a szlovén statisztikai hivatal adatai szerint.

Nem egyedi, hogy a válságkezelésben egy ország a közszféra bérkiadásain igyekszik spórolni. A közel 20 százalékos gazdasági visszaesést elszenvedett, és az IMF mentőcsomagjából függő Lettországban nemrég 20 százalékos közalkalmazottibér-csökkentésről döntött a kormány. A románok is visszanyesni tervezik a közszféra bérköltségét, jelentős elbocsátásokat is bevetnének ennek érdekében. Eközben nálunk a kormány kiterítette lapjait: két évre befagyasztja a közszféra bruttó bértömegét, és létszámstopot vezet be. Ez azt is jelenti egyben, hogy az egyes közszolgák bére csak kivételes esetekben nőhet.