Természetesen továbbra is lesznek bedőlt hitelek, de ha a javulás a mostani ütemben folytatódik, elegendő lesz az osztrák bankok tőkéje - nyilatkozta a Profil című hetilapnak Thomas Mirow, a volt szocialista országok átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni bank vezetője a térség legnagyobb hitelezői közé tartozó pénzintézetek helyzetéről.
Fontos, hogy ezek a pénzintézetek ne vonuljanak ki ezekből az országokból, hogy finanszírozzák a majdani gazdasági fellendülést - mondta. Hozzátette, hogy veszélyes mutatvány vár a bankokra: egyrészt továbbra is késznek kell lenniük a finanszírozásra, másrészt nem szabad túl agresszívan terjeszkedniük, "különösen ha a magánszemélyeknek és kisvállalkozásoknak nyújtott devizahitekről van szó". "A válság egyik egyértelmű tanulsága, hogy a bankok hitelezési gyakorlata jelentősen hozzájárult egyes kelet-európai országok gazdasági visszaeséséhez" - tette hozzá.
Egy ideig úgy tűnt, hogy a külföldi bankok piaci túlsúlya kockázatot jelent, de miután nem vonultak ki a térségből, erős nyugat-európai anyavállalataik végül stabilizáló tényezőnek bizonyultak - vélekedett Thomas Mirow. Az EBRD-elnök szerint a térségnek nincs szüksége újabb konjunktúra-csomagra, a leginkább az segítene ezeken a gazdaságokon, ha a nyugat-európai országok gyorsan talpra állnának.
Mirow szerint Kelet-Európa vélhetően túljutott már a válság nehezén, de a gazdasági fellendülés elhúzódó lesz.
Az osztrák pénzintézetek, élükön a Raiffeisen Bankkal, több mint kétszázmillió euró kölcsönt helyeztek ki a kelet-európai feltörekvő gazdaságokban. A londoni bank idén rekord összeget, hozzávetőleg nyolcmilliárd eurót helyez ki befektetések és hitelek formájában a működési területéhez tartozó feltörekvő gazdaságokba, a tavalyi 5,1 milliárd euró után. Az idei finanszírozásra korábban tervezett hétmilliárd eurós összeget szeptember elején egymilliárd euróval növelték.