Szárnyal a válságálló kabuli ingatlanpiac

2009.11.23. 18:44
Ingatlan árrobbanás megy végbe Afganisztán fővárosában, miközben a világ többi részén zuhannak az ingatlan árak. A város mintha egy sziget lenne a globális válságban, gazdaságát az ENSZ által juttatott pénzek táplálják, az ingatlanbefektetőket a háború sem látszik érdekelni.

Hetvenöt százalékkal nőttek az ingatlanárak Kabul egyes részein tavaly, helyi ingatlanügynökök szerint, írja a bbc.co.uk. Az árnövekedés egyik oka, hogy a nemzetközi ingatlanügynökségek megrohamozták a kabuli piacot, hogy a lehető legjobb helyeken jussanak értékesíthető ingatlanhoz.

Pénzmosásra jó az ingatlan

Közben pedig azok a nagyon tehetős afgánok is, akik a tavalyi év során hatalmas értékvesztést elszenvedett dubai ingatlanportfóliókba fektettek, most inkább kiveszik ezekből a pénzüket, és Kabulban próbálják meg visszaszerezni az elúszott összegeket.

A pénzes kabuliak többsége a hadsereggel kötött szerződésének köszönheti a vagyonát, vagy építkezésekben dolgozott, így jutott nagyobb pénzekhez, de az sem ritka, hogy drogkereskedelemből származik a befektetésre szánt pénz, amit az ingatlanbefektetéssel mosnak tisztára .

Az afgán ingatlanbumm egyik nyertese Richard Searth, aki tartalékos tengerésztiszt volt Londonban, amikor öt évvel ezelőtt kiküldték a szárazfölddel körülvett Afganisztánba. Ott aztán belevágott saját ingatlantanácsadó vállakozásába, ami ingatlanok vásárlásával és lízingelésével foglalkozik. Az egykori tartalékos egyáltalán nem aggódik, hogy az élete veszélyben lenne amitt, mert tudja hol laknak a gazdagok.

Kabuli ingatlanok
Kabuli ingatlanok

ENSZ-gazdaság

„A bennfentes információkkal bíró emberek amúgy is pontosan tudják, hogy kinek milyen háza van, és hol él. De persze tudok esetekről, amikor elrabolták valamelyik gazdag család gyerekét. Szóval veszélyes is lehet mindez, de veszélynek inkább akkor van az ember kitéve, ha rossz időben, rossz helyen tartózkodik."

A férfi szerint a mindennapi életre Kabulban szinte semmilyen hatással nincs a globális recesszió. „Itt a gazdasági helyzet alakulása az ENSZ-től függ. A pénz pedig csak egyre folyik be, teljesen mindegy, hogy mi történik a nagyvilágban. Abban azonban biztos vagyok, hogy ezek a pénzek az átlagpolgárokhoz egyáltalán nem jutnak el. Az átlag afgán maximum annyit lát belőle, hogy épült egy út, vagy egy villanyvezeték.

Felemelkedési lehetőség a helyieknek

Az afgán alkotmány szerint csak a helyieknek lehet tulajdona, így minden egyes ingatlan-tranzakcióhoz szükség van egy helyi partnerre. Scarth saját maga képezte ki a személyzetét.

Az elszegényedett helyiek számára ez remek felemelkedési lehetőség. "Több helyit kellene kiképezni arra, hogy részt vegyenek ezekben a tranzakciókban, irodákat vezessenek, vagy megcsinálják a saját ingatlanirodájukat” – véli Richard Searth is.

Élet helyett túlélés

A legtöbb kabuli menekültként jött a városba a veszélyes körzetekből. A három milliós lakosú Kabul azonban nem tudja befogadni az összes embert, aki itt szeretne élni, így az ingatlanok árai egyre növekednek. Egy négyszobás ház havi bérleti díja olyan tízezer dollár körül van, és körülbelül ötszázezer dollár az ára. Nem ritka, hogy akár öt család is osztozik egy házon, ahol minden szobában öten laknak.

Richard Searth azonban optimista. "Pontosan tudom, hogy mire képesek a kollégáim, és mit várhatok tőlük. Afganisztánt harminc éve sújtják az erőszakos események, de valahogy mégis mindig kilábal.”