Erzsébet
1 °C
4 °C

Újra mindenki évekre van az eurótól

2009.11.24. 14:13
Jövőre újra napirendre kerülhet a régió országaiban az euróövezeti csatlakozás, amint az előrejelzések szerint egyre bizonyosabb, hogy a következő két év már a recesszióból való kilábalásról és némi növekedésről fog szólni. Korábban már megírtuk, hogy rendezte át az euró várományosok helyzetét a válság. A céldátumokhoz közeledve a figyelem középpontjába az ERM-II árfolyamrendszerbe (amelyben az eurócsatlakozást megelőzően két évet kell eltölteni) való belépés körülményei kerülnek majd.

Olyan ország nincs a potenciális euró várományosok közül, amelyik jelenleg teljesítené az összes kritériumot. A költségvetési kritériumon szinte mindenki elbukik, s ha az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint gondolkodunk, 2011-ig egyik ország sem fog túl sokat előrehaladni a konvergencia kritériumok teljesítésével.

Bulgária hónapokon belül beléphet az ERM-II árfolyamrendszerbe, így megvan az esélye, hogy az észtekkel együtt a bolgárok legyenek a következő eurózóna tagok 2013-ban, míg a többi ország leghamarabb 2015-ben vezetheti be az eurót - írja Papp Zsolt a KBC ma megjelent elemzésében.

Észtország áll a legközelebb ahhoz, hogy mind az öt kritériumnak megfeleljen, az utóbbi időben sokszor hallhattuk, meglesz a 2011-es euró. A KBC ezzel szemben szkeptikusabb, a korábban könnyű falatnak bizonyult kamatkonvergencia kritérium, de az árstabilitás, esetleg a költségvetés tarthatatlansága is oda vezethet, hogy csak 2013-ban várhatjuk az észt eurót. Nem áll olyan rosszul Csehország a kritériumok teljesítésével, de annyira nem is sietnek a közös monetáris rendszerbe, nem csak az államfő, Václav Klaus, de a lakosság is erősen eurószkeptikus.

Az eurócsatlakozási tervek napirendre kerülésével együtt az egyik legérdekesebb kérdés az lesz, milyen valutaárfolyamon történik meg az új fizetőeszközre való átállás.

Bár voltak leértékelési félelmek, a KBC szerint a balti államok és Bulgária mindenáron kész fenntartani és megvédi a jelenleg euróhoz képest fix árfolyamot, amely a mielőbbi euró csatlakozás záloga. Egyre inkább úgy néz ki, ez sikerülni fog, az EU és a Nemzetközi Valutaalap támogatásának köszönhetően a rögzített árfolyamot működtető országok feje fölül elvonult a vihar. A KBC épp ezért úgy számít, egyik ország sem változtat az árfolyamon a belépéskor, vagyis az átváltás a jelenleg érvényes árfolyamon megy majd végbe.

Több szabadsága van a jelenleg lebegtetett árfolyamot működtető országoknak megtalálni a számukra megfelelő egyensúlyt aközött, hogy fenntartsák az export versenyképességét, de még ne adjanak túl nagy teret a spekulációknak. A legutóbb csatlakozott euróövezeti tagok - Szlovénia, Szlovákia, Málta, Ciprus - példáján keresztül azt láthatjuk, írja Papp Zsolt, hogy az átváltási ráta 40-50 százalékkal alulértékelté vált a vásárlóerő paritáson számolt árfolyamhoz képest. A legnagyobb felértékelődési potenciál a román és a lengyel fizetőeszközben van, míg a cseh korona és a magyar forint kereskedése a KBC által várt konverziós árfolyamhoz közeli jelenleg is, ami nem jelenti azt, hogy ne következhetne még felértékelődés az utóbbiakon is az euróval szemben, mégis valószínűbb, hogy a kevésbé alulértékelt devizát váltanak át, mint például a lengyelek az euróövezetbe való belépéskor - teszi hozzá Papp Zsolt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?