Sámuel, Hajna
18 °C
32 °C

Újra mindenki évekre van az eurótól

2009.11.24. 14:13
Jövőre újra napirendre kerülhet a régió országaiban az euróövezeti csatlakozás, amint az előrejelzések szerint egyre bizonyosabb, hogy a következő két év már a recesszióból való kilábalásról és némi növekedésről fog szólni. Korábban már megírtuk, hogy rendezte át az euró várományosok helyzetét a válság. A céldátumokhoz közeledve a figyelem középpontjába az ERM-II árfolyamrendszerbe (amelyben az eurócsatlakozást megelőzően két évet kell eltölteni) való belépés körülményei kerülnek majd.

Olyan ország nincs a potenciális euró várományosok közül, amelyik jelenleg teljesítené az összes kritériumot. A költségvetési kritériumon szinte mindenki elbukik, s ha az Európai Bizottság őszi prognózisa szerint gondolkodunk, 2011-ig egyik ország sem fog túl sokat előrehaladni a konvergencia kritériumok teljesítésével.

Bulgária hónapokon belül beléphet az ERM-II árfolyamrendszerbe, így megvan az esélye, hogy az észtekkel együtt a bolgárok legyenek a következő eurózóna tagok 2013-ban, míg a többi ország leghamarabb 2015-ben vezetheti be az eurót - írja Papp Zsolt a KBC ma megjelent elemzésében.

Észtország áll a legközelebb ahhoz, hogy mind az öt kritériumnak megfeleljen, az utóbbi időben sokszor hallhattuk, meglesz a 2011-es euró. A KBC ezzel szemben szkeptikusabb, a korábban könnyű falatnak bizonyult kamatkonvergencia kritérium, de az árstabilitás, esetleg a költségvetés tarthatatlansága is oda vezethet, hogy csak 2013-ban várhatjuk az észt eurót. Nem áll olyan rosszul Csehország a kritériumok teljesítésével, de annyira nem is sietnek a közös monetáris rendszerbe, nem csak az államfő, Václav Klaus, de a lakosság is erősen eurószkeptikus.

Az eurócsatlakozási tervek napirendre kerülésével együtt az egyik legérdekesebb kérdés az lesz, milyen valutaárfolyamon történik meg az új fizetőeszközre való átállás.

Bár voltak leértékelési félelmek, a KBC szerint a balti államok és Bulgária mindenáron kész fenntartani és megvédi a jelenleg euróhoz képest fix árfolyamot, amely a mielőbbi euró csatlakozás záloga. Egyre inkább úgy néz ki, ez sikerülni fog, az EU és a Nemzetközi Valutaalap támogatásának köszönhetően a rögzített árfolyamot működtető országok feje fölül elvonult a vihar. A KBC épp ezért úgy számít, egyik ország sem változtat az árfolyamon a belépéskor, vagyis az átváltás a jelenleg érvényes árfolyamon megy majd végbe.

Több szabadsága van a jelenleg lebegtetett árfolyamot működtető országoknak megtalálni a számukra megfelelő egyensúlyt aközött, hogy fenntartsák az export versenyképességét, de még ne adjanak túl nagy teret a spekulációknak. A legutóbb csatlakozott euróövezeti tagok - Szlovénia, Szlovákia, Málta, Ciprus - példáján keresztül azt láthatjuk, írja Papp Zsolt, hogy az átváltási ráta 40-50 százalékkal alulértékelté vált a vásárlóerő paritáson számolt árfolyamhoz képest. A legnagyobb felértékelődési potenciál a román és a lengyel fizetőeszközben van, míg a cseh korona és a magyar forint kereskedése a KBC által várt konverziós árfolyamhoz közeli jelenleg is, ami nem jelenti azt, hogy ne következhetne még felértékelődés az utóbbiakon is az euróval szemben, mégis valószínűbb, hogy a kevésbé alulértékelt devizát váltanak át, mint például a lengyelek az euróövezetbe való belépéskor - teszi hozzá Papp Zsolt.