Gyárfás
16 °C
29 °C

Még mindig lesajnálják a kelet-európaiakat

2010.01.10. 10:02
Nem hogy simulnának a különbözőségek és ellentétek Európa "keleti" és "nyugati" fele között, pejoratív, nem koherens a kelet-európai címkézés, a legtöbb térségbeli ország rosszul jár vele. Kiváltképp a gazdasági válság óta van így, amikor a némiképp lesajnáló megjelölés mögött olyan országok állnak, amelyek egyébként jobban bírják a krízist, mint nyugat-európai uniós társaik. A "keletiek" csak remélhetik, hogy előbb-utóbb végre saját teljesítményük alapján fogják megítélni őket az irreleváns címkék helyett, írja az Economist csütörtöki számában.

Már földrajzilag is akadhatunk némi ellentmondásra, ha azt nézzük, hogy mi számít keletinek és nyugatinak az európai megítélés szerint. A kontinens közepén fekvő Csehország például keleti, míg az igazából dél-keleten fekvő Ciprus és Görögország a nyugathoz tagozódik.

Értelmetlen általánosítás

A kelet-európai kifejezés, ami egy kalap alá veszi a térséget, az 1989-es rendszerváltás óta vált igazán értelmetlenné, hiszen azóta az országok mindegyike a saját szerencséjének és útjának kovácsa. A kelet-európai címkéhez azonban nem csak az a politikai kategorizálás tartozik, ami korábban a kommunizmust jelentette, hanem egyenlő a rossz kormányzattal és gazdasági állapottal is. A gazdasági válság óta azonban kiderült, hogy mennyire félrevezető egyként gondolni a régió országaira.

Az Economist nonszensznek nevezi azokat a feltételezéseket, hogy ami Lettország gazdaságával és pénzügyeivel történik, fertőző lenne olyan szilárdan működő gazdaságokra, mint a cseh vagy a lengyel. A lap szerint az igazság az, hogy éppenséggel nem a kelet-európai országok produkálják a legnagyobb deficiteket, hanem Izland, az Egyesült Királyság és Görögország.

Nyugaton is dúl a korrupció

Ráadásul bizonyos keleti országokban még az életszínvonal is jobb, mint néhány "nyugatinak" címkézett országban. Az Economist csak egy ilyen példát hozott fel, miszerint a szlovén és a cseh lakosság életszínvonala meghaladja az egyébként legszegényebb nyugati ország portugál lakosságának életszínvonalát. A kelet-európaiak többsége igyekszik csatlakozni az eurózónához, a szlovákok, szlovének már euróval fizetnek, miközben sem a svédek, sem a britek, sem a dánok nem tagjai a közös valutarendszernek.

Néhány országban a keletiek közül, például Észtországban, visszaszorult a korrupció, míg például Olaszországban, az Európai Unió egyik alapítójánál, az egyik legrosszabb a helyzet Európában ezen a területen.

A címkézéstől az emberek is szenvednek

Bőven vannak különbségek az egyes kelet-európai régiós országok között is. Egyik oldalon említhetjük például az inkább nyugati országokhoz hasonlítható Észtországot, másik pólusként pedig a még mindig korrupció és szervezett bűnözés miatt Brüsszelben pironkodó Bulgáriát és Romániát.

A kelet-európai címkézés az egyének életére is rányomja bélyegét, az Economist szerint a térség polgárai ki vannak rekesztve a lehetőségből, hogy a nemzetközi szervezeteknél szerezzenek magas beosztást.

Ahogy az Economist fogalmazott, évek múltán csak-csak lekopik az "új EU-tagállam" jelző a térség 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országairól, és csak remélhetik, hogy ez minél hamarabb megtörténik, és végre saját értékük és teljesítményük alapján ítélik meg őket a nemzetközi porondon.