Alfréd
-2 °C
2 °C

Aggódnak nyugdíjukért a franciák

2010.01.11. 04:47
A franciáknak több mint a háromnegyede úgy véli, hogy a jelenlegi keresetéhez képest nem lesz kielégítő nyugdíja.

A IFOP közvélemény-kutatóintézet január 7-én és 8-án 1019 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy a franciáknak alig 24 százaléka bizakodó.  2008. októberben még 38 százalékuk volt nyugodt a nyugdíja jövőjét illetően. A felmérés eredményét vasárnap tették közzé a Journal du Dimanche című párizsi újságban.

A megkérdezettek 30 százaléka ma már "inkább nem", 46 százaléka pedig "egyáltalán nem" számít kielégítő nyugdíjra, vagyis a megkérdezetteknek a 76 százaléka aggódik. A legpesszimistábbnak a 35 és 49 év közötti korosztály mutatkozik, 86 százalékuk aggódik várható nyugdíja miatt, a 25-34 év közöttieknek pedig a 81 százaléka nem számít megfelelő nyugdíjra.

Túl korán elmehetnek

Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: 60 év. A megkérdezettek közül az aktívaknak a jelentős része, 68 százaléka azonban azt gondolja, hogy csak 65 éves kora körül fog nyugdíjba menni, 24 százalék úgy véli, hogy ez 70 éves korában vagy még később fog bekövetkezni, és csak 8 százalék válaszolta azt, hogy 60 éves kora előtt a nyugdíjasok táborába léphet.

A nyugdíjkorhatár emelésén évek óta vitatkoznak, és nem kizárt, hogy a kormány a közeljövőben korhatár emelését javasolja. Arra a kérdésre, hogy "jó nyugdíjért" hajlandó lenne-e 60 éves kora után is dolgozni, a franciáknak a 44 százaléka azt válaszolta, hogy kész 64 éves koráig dolgozni, 33 százalékuk elfogadná, hogy 65-69 éves kora között menjen nyugdíjba, és 10 százalék akár 70 éves koráig vagy tovább is dolgozna a biztos nyugdíjért.

Ha viszont választhatnának nyugdíjrendszert, a megkérdezett aktívaknak a 41 százaléka inkább több járulékot fizetne azért, hogy előbb mehessen nyugdíjba, 34 százalékuk a lehető legtovább dolgozna azért, hogy így biztosítsa a kielégítő nyugdíjat, 23 százaléka pedig a lehető leghamarabb nyugdíjba menne, elfogadva azt, hogy akkor kevesebb nyugdíjat is kap.

A nyugdíjrendszer reformja a francia kormány egyik fő céljai közé tartozik 2010-ben, ugyanis az állami nyugdíjpénztár tavalyi 8 milliárd eurós hiánya után a deficit idén a 10 milliárd eurót is elérheti. 1970-ben egy inaktív franciára 3,8 aktív jutott, ma már csak 1,45.

Elégtelen reformok

A kérdés azért is égetőnek ígérkezik, mert a megkérdezetteknek a 80 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt években megkezdett reformokat rosszul végezte a kormány: 40 százalék szerint nem történtek valódi reformok, 40 százalék szerint pedig azok rossz irányba haladnak.

A reformjavaslatok közül a CFDT szakszervezet és a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) is támogatná a "svéd modellben" kidolgozott pontrendszer átvételét, ennek lehetőségét azonban - a lap szerint - a végső szót kimondó elnöki hivatal kizárta, mert annak bevezetése túl hosszú ideig tartott Svédországban, valamint a nyugdíjak a közelmúltban olyan sokat, 4,5 százalékot csökkentek a skandináv országban, hogy a pontrendszert fel kellett függeszteni. Vita tárgyát képezi még többek között a kormány által tavalyra tervezett, de a válság mialatt elhalasztott járulékemelés is. Ezt a szakszervezetek elfogadnák, de a köztársasági elnök nem támogatja.

A franciák nyugdíjként jelenleg átlagosan bruttó jövedelmük 53,3 százalékát kapják meg. Az állami nyugdíjrendszerből a férfiak átlagosan havi 680 eurós (182 ezer forintos), a nők 490 eurós (131 ezer forintos) összegre számíthatnak, a magánpénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokon kívül.