Vérszemet kaptak az euró támadói

2010.03.03. 11:48 Módosítva: 2010.03.03. 11:50
A világ vezető országai nem nézik jó szemmel az euró elleni "összeesküvést", éppen ezért a pénzügyi felügyeletek gőzerővel dolgoznak a spekulációs célú befektetések felderítésén. Először csak a német felügyelet, majd az EU kezdett vizsgálódni a fedezeti alapok által kedvelt úgynevezett CDS-piacon, korábban ugyanis olyan információkat kaptak szárnyra, miszerint dollá milliárdokat kezelő alapok fogadást kötöttek az euró gyengülésére. A legfrissebb hírek szerint az amerikai igazságügyi minisztérium is vizsgálatot indított, például több nagyobb fedezeti alapot is arra köteleztek, hogy fedjék fel az euróval kapcsolatos tranzakcióikat, nem beszélve az ehhez köthető elektronikus dokumentumokról. Ha még ez sem lenne elegendő, akkor az angol FSA is vizsgálódik, hiszen egyetlen hónap alatt 7 milliárd dollárról 12 milliárd dollárra emelkedett az euró gyengülésére játszó nettó pozíciók nagysága.

Még a múlt héten számolt be arról a Wall Street Journal, hogy február elején egy vacsora alkalmával több vezető amerikai fedezeti alap vezetője is az euróról tanácskozott, a kiszivárgott információk szerint a több milliárd dolláros vagyon felett őrködő intézmények vezetői egyetértettek abban, hogy gyengülésre van ítélve az euró.

A lap akkor felvetette az összejátszás lehetőségét, hiszen korábban is volt arra példa, hogy segítettek egymásnak az alapok, a görög bizonytalanságok miatt pedig a nagyobb tőkeáttételt is felvállaló alapok életük legnagyobb lehetőségét halaszthatják el, ha nem szállnak be a tömeges spekulációba. Az aggodalmat csak fokozta, hogy az euró gyengülésére játszó nettó pozíciók értéke 7 milliárd dollárt tett ki február elején, ami 1999 óta nem látott nagyságnak felelt meg - számol be a Portfolio.hu.

A pénzügyi felügyeletek is érzékelték a helyzet súlyosságát, tegnap például arról érkeztek hírek, hogy a német pénzügyi felügyelet indított vizsgálatot a CDS-ek piacán. (A CDS egy ország, vállalat csődje ellen kötött biztosítási eszköz, amely lényegében azt méri, hogy az adott ország államcsődjének, adott vállalat csődjének bekövetkeztére mekkora esély van – a szerk.) Utóbbi eszközök alapvetően arra szolgálnának, hogy ha kötvényekkel rendelkezünk, akkor bevédjük magunkat a kibocsátó csődje ellen. A fedezeti alapok szívesen vásárolnak ezekből a kockázatos eszközökből, sok esetben nem is azért, hogy a kockázataikat fedezzék, hanem éppen hogy növeljék azokat (tehát kötvény nélkül biztosítják magukat).

A Financial Times szerint az amerikai felügyelettel is felvették a kapcsolatot a németek, a Depositary Trust and Clearing Corporation adatait felhasználva pedig fel akarják mérni az alapok spekulációs célzatú pozícióinak nagyságát. A Wall Street Journal szerint az amerikai igazságügyi minisztériumban is külön munkacsoport foglalkozik a fedezeti alapokkal, az intézmény pedig záros határidőn belül bekérte a nagyobb alapok euróval kapcsolatba hozható kereskedési adatait, többek között ide értve az e-mail-eket is.

A WSJ szerint a SAC Capital, a Greenlight Capital, a Soros Fund Management és a Paulson & Co. is megkeresettek között van, a lap értesülései szerint pedig a vizsgálat célja, hogy kiderítsék, ténylegesen összejátszottak-e a szereplők. A trösztellenes részleg éppen ezért információ átadásra kötelezte az alapokat, az üggyel kapcsolatba hozható összes elektronikus adat bekérése pedig arra utal, hogy tényleg komolyan gondolják a hatóságok az ügyet.

Van ok az aggodalomra

Azért is lett olyan sürgős az euró elleni támadás kérdése, hiszen hamarosan megegyezés születhet az EU és Görögország között, az EU a segítsége előtt pedig természetesen tisztán akar látni. Figyelmeztető jel az is, hogy az amerikai határidős tőzsde szabályozó szerve, a CFTC szerint 12,1 milliárd dollárra nőtt február végére az euró gyengülésére játszó nettó pozíciók nagysága, miközben február elején még csak 7 milliárd dollárnál tartottunk.

Az EU sem nézi jó szemmel az euró elleni "összeesküvést", erre utal a belső piaci biztos, Michael Barnier kijelentése is, akinek a vezetésével szintén vizsgálat indult a CDS-piacon zajló kereskedés felgöngyölítésére. A Financial Times szerint a vizsgálat nem csak a Görögországgal kapcsolatba hozható tranzakciókat foglalja magában, hanem egyéb bajba jutott országokkal összefüggésbe hozható tranzakciókat is.

Európában a CDS-s piac forgalmának döntő többségét Londonban bonyolítják le, azonban az angol pénzügyi felügyelet, az FSA elnöke szerint nem szabad átesni a ló túloldalára. Adair Turner szerint mindenképpen fontos, hogy tisztában legyünk a CDS-piaccal, azonban túlzásokba nem szabad esni. Az FSA vezetője szerint sokkal nagyobb hatásuk van a piacon a hosszú távon gondolkozó, intézményi ügyfeleknek, a kötvénypiacon pedig az okoz gondokat, hogy ezek a szereplők nem hajlandók görög kötvényeket vásárolni.

Adair Turner szerint a fennálló görög adósság értékének mindössze 3-4 százalékát érik el a CDS-ek által kiépített short (gyengülésre, esésre játszó – a szerk.) pozíciók nagysága, mindebből pedig az következik, hogy nem csak a "forró pénzek" kezelőire kell odafigyelni, hanem az alapvetően hosszú távon gondolkozó befektetőkre. A bizalomhiány pedig itt is tetten érhető, ez pedig az FSA szerint nagyobb gondot jelent, mint a fedezeti alapok.

Ennek ellenére Turner támogatja azt a vizsgálatot, ami a spekulatív pozíciók feltárását tűzte ki célul. Egyelőre úgy tűnik, hogy az európai fedezeti alapok nem piszkítottak a saját fészkükbe, a 27 milliárd dollárt kezelő Brevan Howard és a 15 milliárd dollárt kezelő Moore Capital például szintén úgy nyilatkozott, hogy nincsenek nettó short pozícióik. A távolmaradás inkább a félelem jele, hiszen rossz szájízzel emlékeznek vissza az alapok a 2008-as eseményekre, a spekuláció előnyei pedig számukra eltörpülnek a felvállalt politikai és szabályozói kockázatok mellett.