Business Talks '24
Üzleti konferencia
Még a múlt héten számolt be arról a Wall Street Journal, hogy február elején egy vacsora alkalmával több vezető amerikai fedezeti alap vezetője is az euróról tanácskozott, a kiszivárgott információk szerint a több milliárd dolláros vagyon felett őrködő intézmények vezetői egyetértettek abban, hogy gyengülésre van ítélve az euró.
A lap akkor felvetette az összejátszás lehetőségét, hiszen korábban is volt arra példa, hogy segítettek egymásnak az alapok, a görög bizonytalanságok miatt pedig a nagyobb tőkeáttételt is felvállaló alapok életük legnagyobb lehetőségét halaszthatják el, ha nem szállnak be a tömeges spekulációba. Az aggodalmat csak fokozta, hogy az euró gyengülésére játszó nettó pozíciók értéke 7 milliárd dollárt tett ki február elején, ami 1999 óta nem látott nagyságnak felelt meg - számol be a Portfolio.hu.
A pénzügyi felügyeletek is érzékelték a helyzet súlyosságát, tegnap például arról érkeztek hírek, hogy a német pénzügyi felügyelet indított vizsgálatot a CDS-ek piacán. (A CDS egy ország, vállalat csődje ellen kötött biztosítási eszköz, amely lényegében azt méri, hogy az adott ország államcsődjének, adott vállalat csődjének bekövetkeztére mekkora esély van – a szerk.) Utóbbi eszközök alapvetően arra szolgálnának, hogy ha kötvényekkel rendelkezünk, akkor bevédjük magunkat a kibocsátó csődje ellen. A fedezeti alapok szívesen vásárolnak ezekből a kockázatos eszközökből, sok esetben nem is azért, hogy a kockázataikat fedezzék, hanem éppen hogy növeljék azokat (tehát kötvény nélkül biztosítják magukat).
A Financial Times szerint az amerikai felügyelettel is felvették a kapcsolatot a németek, a Depositary Trust and Clearing Corporation adatait felhasználva pedig fel akarják mérni az alapok spekulációs célzatú pozícióinak nagyságát. A Wall Street Journal szerint az amerikai igazságügyi minisztériumban is külön munkacsoport foglalkozik a fedezeti alapokkal, az intézmény pedig záros határidőn belül bekérte a nagyobb alapok euróval kapcsolatba hozható kereskedési adatait, többek között ide értve az e-mail-eket is.
A WSJ szerint a SAC Capital, a Greenlight Capital, a Soros Fund Management és a Paulson & Co. is megkeresettek között van, a lap értesülései szerint pedig a vizsgálat célja, hogy kiderítsék, ténylegesen összejátszottak-e a szereplők. A trösztellenes részleg éppen ezért információ átadásra kötelezte az alapokat, az üggyel kapcsolatba hozható összes elektronikus adat bekérése pedig arra utal, hogy tényleg komolyan gondolják a hatóságok az ügyet.
Azért is lett olyan sürgős az euró elleni támadás kérdése, hiszen hamarosan megegyezés születhet az EU és Görögország között, az EU a segítsége előtt pedig természetesen tisztán akar látni. Figyelmeztető jel az is, hogy az amerikai határidős tőzsde szabályozó szerve, a CFTC szerint 12,1 milliárd dollárra nőtt február végére az euró gyengülésére játszó nettó pozíciók nagysága, miközben február elején még csak 7 milliárd dollárnál tartottunk.
Az EU sem nézi jó szemmel az euró elleni "összeesküvést", erre utal a belső piaci biztos, Michael Barnier kijelentése is, akinek a vezetésével szintén vizsgálat indult a CDS-piacon zajló kereskedés felgöngyölítésére. A Financial Times szerint a vizsgálat nem csak a Görögországgal kapcsolatba hozható tranzakciókat foglalja magában, hanem egyéb bajba jutott országokkal összefüggésbe hozható tranzakciókat is.
Európában a CDS-s piac forgalmának döntő többségét Londonban bonyolítják le, azonban az angol pénzügyi felügyelet, az FSA elnöke szerint nem szabad átesni a ló túloldalára. Adair Turner szerint mindenképpen fontos, hogy tisztában legyünk a CDS-piaccal, azonban túlzásokba nem szabad esni. Az FSA vezetője szerint sokkal nagyobb hatásuk van a piacon a hosszú távon gondolkozó, intézményi ügyfeleknek, a kötvénypiacon pedig az okoz gondokat, hogy ezek a szereplők nem hajlandók görög kötvényeket vásárolni.
Adair Turner szerint a fennálló görög adósság értékének mindössze 3-4 százalékát érik el a CDS-ek által kiépített short (gyengülésre, esésre játszó – a szerk.) pozíciók nagysága, mindebből pedig az következik, hogy nem csak a "forró pénzek" kezelőire kell odafigyelni, hanem az alapvetően hosszú távon gondolkozó befektetőkre. A bizalomhiány pedig itt is tetten érhető, ez pedig az FSA szerint nagyobb gondot jelent, mint a fedezeti alapok.
Ennek ellenére Turner támogatja azt a vizsgálatot, ami a spekulatív pozíciók feltárását tűzte ki célul. Egyelőre úgy tűnik, hogy az európai fedezeti alapok nem piszkítottak a saját fészkükbe, a 27 milliárd dollárt kezelő Brevan Howard és a 15 milliárd dollárt kezelő Moore Capital például szintén úgy nyilatkozott, hogy nincsenek nettó short pozícióik. A távolmaradás inkább a félelem jele, hiszen rossz szájízzel emlékeznek vissza az alapok a 2008-as eseményekre, a spekuláció előnyei pedig számukra eltörpülnek a felvállalt politikai és szabályozói kockázatok mellett.
Business Talks '24
Üzleti konferencia