Jót tesznek a magyarok a brit gazdaságnak

2010.03.31. 15:29
A brit gazdaságnak hasznos a kelet-európai EU-polgárok Nagy-Britanniai munkavállalása, mondta szerdán a brit kormányfő. Mi nem veszünk fel annyi szociális-és adókedvezményt, és nem kérünk annyi szociális lakáskiutalást. Sajnos azonban a számunk vészesen fogy, tavaly harmadával esett vissza Nagy-Britanniában az új kelet-európai munkavállalók száma. A brit konzervatívok azonban tovább tizedelnék a nagyon hasznos magyarok számát.

Gordon Brown a bevándorlás hatásairól tartott beszédében kijelentette: a migráció mindig kétirányú folyamat. A miniszterelnök ennek illusztrálására –- szavait a bevándorlás ellen kampányolóknak címezve –- kiemelte, hogy jóllehet Nagy-Britanniában jelenleg egymillió külföldi EU-polgár él és dolgozik, ugyanakkor több mint egymillió brit él és dolgozik más uniós országokban.

Kevésbé élősködünk a brit államon mint a britek

Brown külön szólt a kelet-európai EU-tagállamokból érkezőkről. Szakértői felméréseket idézve kijelentette: a keletiek az EU-bővítés óta minden évben "nettó pozitív" hatást gyakoroltak a brit gazdaságra. A kormányfő szerint a kelet-európai munkavállalók például még öt évnyi nagy-britanniai tartózkodás után is több mint 50 százalékkal kisebb valószínűséggel vesznek igénybe szociális vagy adókedvezményeket, mint a britek, és több mint 40 százalékkal kisebb valószínűséggel kérnek szociális lakáskiutalást.v

A legfrissebb adatok szerint mindemellett most már nagy mértékben csökken a kelet-európai bevándorlás.A brit statisztikai hivatal legutóbbi negyedéves összesítése kimutatta, hogy a tavaly decemberrel zárult tizenkét hónapban összesen 106 ezer új kelet-európai munkavállaló érkezett Nagy-Britanniába, 33 százalékkal kevesebb, mint 2008 egészében.

Nagy-Britanniában is vészesen fogy a magyar

Nagy-Britannia a 2004-es EU-bővítés után nem élt a kelet-európaiak munkavállalásának átmeneti korlátozási lehetőségével, munkapiacát azonnal megnyitotta az új tagállamok előtt. A munkáspárti brit kormány csak annyi feltételt szabott, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük állásukat a brit belügyminisztériumnál, és egy évet fizetett munkaviszonyban kell tölteniük, mielőtt a szociális ellátó rendszer teljes szolgáltatási körét igénybe vehetik. A hivatalos London annak idején évente mindössze 5-13 ezer tartós kelet-európai letelepülővel számolt, ám ennél sokszorta többen érkeztek az új uniós országokból.

A Migration Policy Institute nevű intézet ez év elején ismertetett legújabb tanulmánya 1,5 millióra becsülte azok számát, akik a 2004-es EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkeztek az akkor uniós taggá vált kelet-európai országokból, köztük Magyarországról. Az összeállítás szerint a 2004 után érkezett kelet-európai munkavállalóknak mintegy a fele ugyanakkor már hazament.

A konzervatívok tovább tizedelnék a fogyó magyart

A bevándorlás folyamatosan hangos belpolitikai viták tárgya Nagy-Britanniában. A vita különösen kiéleződött az elmúlt másfél év súlyos brit recessziója közepette, most pedig a közelgő brit parlamenti választások adnak ismét alkalmat a kérdés előtérbe helyezésére.

David Cameron, az ellenzéki Konzervatív Párt vezetője és miniszterelnök-jelöltje néhány hete egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy annak idején korlátozni kellett volna az EU-ba újonnan felvett kelet-európai tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlását. Cameron is elismerte, hogy Nagy-Britanniának társadalmi, gazdasági és kulturális előnyei származnak a bevándorlásból. Úgy vélekedett azonban, hogy az elmúlt évtizedben túl nagy volt az országra nehezedő "bevándorlási nyomás", és közölte: ő a jelenlegi "évi több százezer" helyett legfeljebb évi néhány tízezer fős nettó bevándorlást szeretne.