Tas, Anasztázia
1 °C
8 °C

Menekül a tőke Görögországból

2010.04.08. 10:56
Egyre mélyül a görög válság. Szerdán állami segítséget kért a négy legnagyobb görög kereskedelmi bank, mert tőkemenekítés kezdődött az országból. Eközben az államkötvények hozamfelára rekordmagasságba emelkedett, a Nemzetközi Valutaalap delegációja pedig megérkezett Athénba - foglalja össze az utóbbi 24 óra fejleményeit a Bruxinfo.

Január és február folyamán a görög kereskedelmi bankok betétesei összesen mintegy 10 milliárd euróra tehető betétet vontak ki és vittek külföldre, ami a teljes görög betétállomány 4,5 százaléka - jelentette be az athéni jegybank. Az ebből adódó likviditási gondok miatt tegnap a négy legnagyobb kereskedelmi bank (a National Bank of Greece, az EFG EuroBank, az Alphabank és a Pireus Bank) a kormányzathoz fordult segítségért. Azt kérték, hogy Athén tegye számukra lehívhatóvá a még 2008-as pénzügyi válság csúcspontján összeállított 28 milliárd eurós bankmentő csomag eddig fel nem használt részét.

Mintegy 14 milliárd eurónyi állami hitelgaranciáról van szó, továbbá hárommilliárd eurónyi különleges kötvényről, amelyeket az Európai Központi Bank fedezetként elfogad kölcsöneihez. Az EKB a közelmúltban későbbre halasztotta a fedezetként befogadott értékpapírok minimális hitelminősítői besorolásának visszaemelését a válság előtti szintre, amivel lehetővé tette, hogy a görög bankok és a görög állam kötvényei továbbra is elfogadhatóak legyenek fedezetként. Részben ennek köszönhetően a görög kereskedelmi bankok az elmúlt hetekben egyre nagyobb mértékben támaszkodtak rövid távú finanszírozási szükségleteik kielégítése érdekében az EKB-re, mivel a pénzpiacokon csak egyre magasabb, már-már megfizethetetlen hozamok mellett tudnak csupán forráshoz jutni.

Jól mutatja ezt a görög államkötvény-hozamfelárak (spreadek) alakulása is. A német kötvényekhez képest számolt spreadek kedden 400 bázispont fölé ugrottak és szerdán még tovább emelkedtek. Ezt azt jelenti, hogy Athéntól immár hét százalék körüli vagy afeletti hozamokat vár el a piac a tízéves államkötvény esetében, ami a legtöbb elemző szerint már középtávon is elviselhetetlen szint a rendkívül magas államadósságtól és államháztartási hiánytól sújtott Görögország számára.

A legutóbbi hozamfelár-emelkedés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a pénzpiacokon elterjedt: Athén nem akar a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni, mert fél, hogy az IMF-kölcsönnek olyan szigorú feltételei lesznek, amelyeket nem tud elfogadtatni a lakossággal. Emellett olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy az eurózóna tagállamai nem tudnak egyetértésre jutni, szükség esetén milyen kamatozású hitelekkel siessenek a görögök segítségére. Németország állítólag ragaszkodik a piaci kamatozáshoz, Franciaország és több más állam viszont a kedvezményes kamatozás mellett kardoskodik, amit az Európai Tanács március végén e tárgyban elfogadott nyilatkozata egyébként egyértelműen kizárt.

Görögország igen drága módon, de áprilisi finanszírozási igényét fedezni tudta. Májusban azonban újabb tízmilliárd eurót kell frissen felvennie lejáró korábbi hitelei kiváltására. A piaci szereplők egyre inkább úgy számítják, hogy Athén képtelen lesz kikecmeregni finanszírozási válságából az EU és/vagy az IMF hitelcsomagja nélkül. Mivel azonban a konkrét feltételek egyelőre egyik nagy nemzetközi hitelező esetében sem ismertek, a március végi EU-csúcs kötelezettségvállalása Görögország megmentésére nem tudta megnyugtatni a befektetőket.

Tovább rontja a görög kilátásokat, hogy a makrogazdasági pálya vélhetően még rosszabb lesz, mint amire eddig számítani lehetett. Az Európai Bizottság sajtóértesülések szerint soron következő (májusi) előrejelzésében már nem két százalékos idei GDP-visszaeséssel számol majd, mint eddig, hanem 2,5 százalékossal, a tavalyi zsugorodás pedig a korábban számított 1,2 százalék helyett két százalék lehetett. A tavalyi államháztartási deficit ráadásul vélhetően 12,9 százalék volt (más értesülések szerint még 13 százaléknál is nagyobb), szemben a korábban jósolt 12,7 százaléknál. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert Athén a tavalyi hiányszámot vette alapul, amikor az idén 8,7 százalékos deficitcélt vállalt. A kormány most máris sietett leszögezni, hogy ez a 8,7 százalékos cél a magasabb bázisadat dacára is tartható.

Eközben a Nemzetközi Valutaalap delegációja szerdán megérkezett Athénba. A két hétre tervezett látogatás célja George Papakonsztantinu pénzügyminiszter szerint nem az esetleges kölcsön feltételeinek felmérése, hanem pusztán a görög helyzetről való tájékozódás. Athén továbbra is azt állítja, hogy nem kíván IMF-hitelt kérni.