Mégsem lesz akkora a légitársaságok vesztesége

2010.04.23. 10:47
A vulkáni hamufelhő feltehetően hazavágja ugyan az európai légitársaságok áprilisi eredményét, ám megmarad egyszeri jelenségnek, és a távolabbi kilátásokra jó eséllyel nem gyakorol különösebb hatásokat – állítja Stuart James, az ágazat hitelezésében piacvezető Crédit Agricole iparági elemzője. Az ágazat veszteségeit csökkenti, hogy feltehetően sokan újrabookolják az utakat, csakhogy immár magasabb áron.

Bár az európai légi forgalmat telibe kapta az izlandi vulkánkitörés nyomán keletkezett hamufelhő, mégsem valószínű, hogy végzetes következményekkel járna az égbolt átmeneti bezárása. Bár az európai légi közlekedést napokra megbénító vulkáni hamufelhő okozta logisztikai rémálom csak lassan múlik, a vezető légitársaságok kilátásai változatlanok maradnak – vélekedik a Crédit Agricole Corporate and Investment Bank (CA-CIB) elemzője, Stuart James. A közlekedés mára nagyjából helyreállt, de újabb hasonló méretű vagy ennél is komolyabb kitörések még felülírhatják a bank optimista forgatókönyvét.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) azt közölte, hogy az európai légitársaságok napi 200 millió dollár bevételkiesést szenvednek el a légtér bezárása miatt, ám ez nem azonos a tényleges veszteséggel. A légitársaságok veszteségei valóban jelentősek, ám a forgalomkiesés rövid ideig tartott, egy sor tételen pedig jelentős megtakarítások csökkentették a tényleges veszteséget. A legnagyobb vesztesek az Air France napi 35 millió és a Lufthansa napi 34 millió eurós tényleges veszteséggel. A British Airways csak annyit közölt, hogy a kieső bevételek és a várakozásra kényszerülő utasok ellátása miatti többletkiadások napi 15–20 millió fontra rúgtak. A skandináv országok közös társasága, az SAS vasárnapig közölt adatokat. Ha ezeket kivetítjük a válság utolsó három napjára is, a cég összesen 35–45 millió euró tényleges veszteséget szenvedhetett el.

Az utasforgalomban – leginkább az üzleti utak területén – a járattörlések, az utazások elhalasztása, valamint a jegyárak visszatérítése többnyire csak átmeneti veszteségeket okoz, a most elmaradt utasok később ugyanis – a nagyobb járattelítettség miatt várhatóan magasabb áron – újrafoglalják jegyeiket, és ugyanez elmondható az áruszállítás egy részéről is. Az újrafoglalás mértékét az üzleti utak esetében 50 százalékra teszi a CA-CIB, így a megtakarításokat is figyelembe véve akár felére is mérséklődhet a társaságok vesztesége. Tovább csökkenti az európai légi közlekedésben elszenvedett veszteséget, hogy a turistaosztályon közlekedő utasok késéssel bár, de várhatóan bepótolják elmaradt útjaikat, és az is mérsékli a kárt, hogy az összesen 5–7 napra nyúló válság a dél-európai desztinációkat eleve kisebb mértékben érintette.

A hamufelhő hatásai rövid távúak és a dolgok jelenlegi állása szerint egyszeriek, így emiatt a légitársaságok hitelminősítési kilátásain nem változtat az ágazat hitelezésében vezető szerepet betöltő CA-CIB.

A Saxo Bank tegnapi elemzésében pont az ellenkezőjét állította, szerintük a légtárzár konszolidációs hullámot indíthat el, egyes társaságok hitelezőik nyomására szövetségekbe való belépésre kényszerülhetnek. A konszolodációs hullám végén pedig a fapadosokon kívül csak néhány nagyobb szereplő maradhatéletben.