Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

A világ legkockázatosabb országává vált Görögország

2010.04.28. 15:39 Módosítva: 2010.04.28. 16:47
Eddig is minden hétre adott bőséges témát Görögország válsága, de ma igazán felgyorsultak az események.

Ma reggel ismét zuhanórepülésbe kapcsolt a görög tőzsde, az ottani részvényindex rövid idő leforgása alatt 6 százalékot veszített tegnapi értékéből. Az állampapír-hozamok felrobbantak, a kétéves görög állampapír megvásárlásáért a befektetők 38 százalékos kamatot kértek kora délelőtt, reggel még „csupán” 20-22 százalékos volt ez a hozam. Hogy mennyire extrém magas ez a szint, jelzi, a magyar hasonló futamidejű állampapírok 5-6 százalék körüli hozamon forognak.

Görögország ma reggel a világ legkockázatosabb országává vált: az államcsőd esélyét is mérő, az államcsőd elleni biztosítás díját takaró ötéves cds-felár 910 bázispont, vagyis 9,1 százalék fölé is ugrott. Az eddig legkockázatosabb országnak számító – államosító hajlamú elnök vezette – Venezuela közel 840 bázispontos cds-felárat „harcolt ki” magának. Az eurózóna-tag görög államot kockázatosabbnak tartják a befektetők Ukrajnánál, Pakisztánnál, Iraknál. Magyarország esetében a cds-felár a pénzügyi krízis 2009 márciusi tetőzésekor 630 bázispontnál járt. A görögök 900 bázispont feletti cds-felára azt mutatja egyben, hogy a piac 50 százalékos valószínűséget ad egy öt éven belüli államcsődnek.

A görög hatóságok még délelőtt betiltották az ottani tőzsdén a shortolást, vagyis azt a részvénypiaci tranzakciót, amelynek keretében az értékpapírok esésére játszik a befektető.

Nyugodjanak meg, nincs baj!

Közben az európai és nemzetközi intézmények vezetői nyugtatgatták a befektetőket. Az EU soros elnöke Tokióban jelentette be, hogy május 10-e környékén euróövezeti válságcsúcsot hívnak össze. Kiszivárgott az a hír is, hogy az IMF a korábban szánt 15 milliárd eurós segítséget még 10 milliárd euróval megtoldhatja Görögországnak. Athénban tárgyaló uniós tisztségviselők jelezték, hogy a görögök nem fogják átütemezni a hamarosan lejáró államadósságukat. Ma délután pedig az IMF vezérigazgatója és az Európai Központi Bank elnöke Berlinbe látogatott, ahol tárgyalnak a német pénzügyminiszterrel, kancellárral, és a kancellár kérésére az ellenzéki pártokkal is.

Utóbbira azért van szükség, mert jövő hétvégén fontos tartományi választást tartanak, és ha azt elbukja a kormánykoalíció, akkor a parlament felsőházában levő többségüknek is lőttek. A német lakosság nagy többsége, felmérésektől függően 60-80 százaléka ellenzi azt, hogy a német adófizetők segítsék ki a bajból a tékozló Görögországot, erre pedig a német ellenzéki pártok rá is játszanak. Merkel kancellár és a kormánykoalíció pártjai ezért is húzzák az időt a görög-válság megoldásában, emiatt történhettek meg az elmúlt napok és a mai nap extrém történései a görög pénzpiacokon.

A német kormánytisztviselők azért igyekeznek kódolt üzeneteket küldeni a piacoknak, hűteni a felborzolt kedélyeket. A német pénzügyminiszter egy interjúban jelezte, hogy megsegítik Athént, a német jegybank elnöke is egyértelművé tette, hogy nem lehet kérdéses a határozott fellépés, nem is elsősorban Görögország miatt, hanem az euró és az eurózóna jövője miatt. A legfrissebb hírek szerint pedig a német kormány kiszivárogtatta, hogy az idénre tőle várt összegen, 8,4 milliárd eurón felül már 2011 és 2012-re is milliárdos nagyságrendű tervezett be a görögök támogatására.

A legújabb hírek szerint pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az eurózóna országai együttesen mintegy 100-120 milliárd eurós görög hitelcsomagról egyeztetnek a következő 3 évre vonatkozóan, amelyből 30 milliárd eurót még idén (minél hamarabb) adnának, cserébe viszont 3 évre jogilag eltiltanák Görögországot attól, hogy a pénz- és tőkepiacokról is forrást vonjon be - egyelőre ezek az információk láttak napvilágot a mai berlini tárgyalások alapján nyilatkozó döntéshozóktól. Az IMF első embere nem kívánta kommentálni a 100-120 milliárd eurós hitelcsomagról szóló jelzést, amelyet egy német parlamenti képviselő az IMF-vezértől hallott.

Az Athénban tárgyaló IMF- és EU-delegáció most vasárnap fejezheti be a megbeszéléseket a görög hatóságokkal.

A kapkodásnak az az oka, hogy május 19-én 8,5 milliárd eurónyi görög államadósság jár le, és még a kamatokat is ki kell fizetniük. Jelen pillanatban pedig nincs egy árva vasuk sem, nem tudnak kezelhető hozamon forrást bevonni a piacról. Így nincs más választásuk, mint a nemzetközi mentőcsomaghoz nyúlni. Múlt héten jelezték is, hogy igénybe kívánják venni, de mielőtt a pénz megérkezne hozzájuk, odáig a segítséget az egyes eurózóna-tagországok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a görög kormánynak és parlamentnek, és az IMF vezetésének is jóvá kell hagynia a konkrét feltételek megállapítása mellett, ez pedig időigényes folyamat önmagában is, és ezt a folyamatot lassítja a német tartományi választás.

Már a következő áldozat is megvan?

Közben befektetők már azt pedzegetik, lehet, hogy a görögök után nem is a portugálok következnek, hanem a spanyolok. Spanyolország helyzete nehezebb, mint a görögöké – mondta a 2008-ban világméretűre duzzadt válságot megjósló Nouriel Roubini. Spanyolországban húsz százalékos a munkanélküliség, a bankrendszer gyengébb, mint a görög, és sokkal több pénzbe kerülne az ibériai országot megmenteni. A jósprofesszor szerint egyébként nem kétséges, hogy a görögök bedőlnek, államcsődöt jelentenek (kvázi már meg is tették azzal, hogy elismerték, nem tudják magukat a piacról finanszírozni, így önerőből nem is tudnák törleszteni a lejáró államadósságukat), mert sokkal rosszabbak az adósságmutatóik, mint a kétezres évek elején államcsődöt jelentő Argentínáé.

Mások azt sürgetik, hogy a göröghöz hasonló felelőtlen országokat ki kellene zárni az eurózónából.