Drasztikus lépésekre készülnek a görögök

2010.04.29. 11:39 Módosítva: 2010.04.29. 11:39
Áfa- és illetékemelés, 13. és 14. havi fizetések megszünetése, önkormányzatok számának harmadolása, képviselők számának felére csökkentése - ez a görög kormány terve, de az ellenzék nem partner a megszorításokban. Egymást érik a sztrájkok.

A görög újságok nagy része egyelőre nem kommentálja az eseményeket, a tények közlésére szorítkozik. Hosszasan idézik az IMF, az Európai Központi Bank és a vezető uniós országok vezetőinek nyilatkozatait. A legtöbbet idézett mondat Angela Merkel német kancellár nevéhez fűződik, ő azt mondta, hogy a tabletta nem tart két hónapig, a megoldásnak eredményesnek és hosszú távúnak kell lennie.

IMF ellenes tüntetés Athénban
IMF ellenes tüntetés Athénban

George Papandreou miniszterelnök optimista hangot ütött meg tegnap, amikor a görög parlament hozzájárulását kérte a hitelek jóváhagyásához. Szerinte a válság egy lehetőség is egyben, a görög újjászületés lehetőségét hordozza magában. Most vagy soha – tette hozzá a szocialista PASOK parlamenti csoportja előtt beszélve.

Szerda este a miniszterelnök arra utasította pénzügyminiszterét, Jorgosz Papakosztantinout, hogy a lehető leggyorsabban hozza tető alá a megállapodást az IMF-fel – írja az Kathimerini.

Papandreout idézi a To Vima is, a miniszterelnök megígéri, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje hazáját, a gazdaságot és minden görög állampolgárt. A miniszterelnök rendkívüli parlamenti ülés hívott össze, és a kabinetülésen egy válságkezelő bizottságot is létrehoztak.

A görög kormánynak kemény döntéseket kell meghoznia ahhoz, hogy teljesítse az IMF, az Európai Központi Bank és az EU vezető országainak a feltételeit. Az intézkedések között szerepel a 13. és 14. havi fizetések megszüntetése, nagymértékű leépítések, privatizáció, veszteséges állami vállalatok leépítése, bevételek növelése az adók módosításával, emelnék az áfakulcsot, emelnék az illetéket is például a cigarettánál, üzemanyagoknál és alkoholnál.

Kallikartész, az építész

A közigazgatási reformot Kallikratészról nevezték el, ő az ókori Parthenonnak az egyik építésze volt, a média is így hivatkozik rá. De miért ő a névadó? Kallikratész neve görögül jó államot (kalo kratosz) jelent, nem elképzelhetetlen, hogy emiatt nevezték el a jelentős változásokat hozó reformot róla.

A legfontosabb talán mégis a közigazgatási reform, erről az Elefterotipia ír részletesen. A reform jelentősen csökkentené az önkormányzatok számát, 1034-ből 333-337-et hagyna meg. Az 57 jelenlegi megyéből 13 körzetet alakítanának ki, a 13 körzetből 7 igazgatási területet. A helyi önkormányzati képviselők száma 16 150-ről 8070-re csökkenne, a megyei önkormányzati képviselők száma pedig 1496-ról 703-ra. Az önkormányzati intézmények számát is jelentősen csökkentenék, a jelenlegi hatezerről kétezerre. Az önkormányzatokhoz kapcsolódó cégek számát pedig hatvanezerről húszezerre csökkentenék.

Az ellenzék természetesen bírálja a kormány, az Új Demokrácia szerint a kormány a polgárok háta mögött hozott döntéseket. A kommunista párt (KKE) lapja, a Rizoszpasztisz egyenesen a tőke, a kormány és az EU barbárságáról ír és persze a sztrájkolók mellé áll. Ma az állami szférában dolgozók sztrájkolnak, ezt követi jövő héten a magánszférában dolgozók sztrájkja. És ugye ott van még május elseje, a szakszervezetek felvonulásával, mely reformellenes tüntetésekbe csaphat át, a május 1-jei tüntetések központjai Athén, Thessaloniki és Pireusz lesznek.