Hogyan mentsük meg a devizahiteleseket?

"A kijelölt miniszter bejelentését, illetve témával kapcsolatos nyilatkozatait nem tudjuk kommentálni, amíg a hamarosan hivatalba lépő kormány részletesen kidolgozott javaslatait nem ismerjük" – mondta Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A bankárok körében általános vélemény: kevés még az információ ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ítélni a javaslatot.

Horváth Krisztina, a Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese azt mondta: egyelőre várja a leendő új kormány konkrét elképzeléseit a devizahitelek forintra átváltásának módozatairól, konkrét feltételeiről. Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági stratégiáért felelős igazgatótanácsi tagja is arról beszélt: kevés még az információ ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ítélni a leendő új kormány nemzetgazdasági miniszterének javaslatát.

Az Erste Bank sajtóosztályán azt a tájékoztatást adták, hogy a hitelintézet szintén csak a konkrét ismeretek birtokában alakítja ki az elképzelésről álláspontját. A K&H Bank azt közölte: több mint egy éve  kialakított és működtet egy programot, amivel a törlesztések fizetésében nehézségekkel küzdő ügyfeleinek nyújt segítséget. Ehhez a jól működő banki programhoz csatlakozhat, illetve egészítheti ki azt a jövőben is az állami segítségnyújtás a törvényi szabályozás keretei között.

Állami átváltóalap

Mint Matolcsy György, a Nemzetgazdasági Minisztérium leendő vezetője szerint a bajba jutottak egy állami alap révén tudják majd lakáshiteleiket devizaalapúról forint alapúra váltani. Aki a bankok hitelvédő programjaiban nem képes "megkapaszkodni", annak egy állami alap révén kell felkínálni a lehetőséget, hogy megfelelő feltételekkel átváltsa a devizahitelét forintra - mondta.

Matolcsy szerint nagyjából 300 ezer család van kitéve a veszélynek, hogy devizaalapú hitelét nem tudja rendben törleszteni. Nem arról van szó, hogy minden devizaalapú hitelt forinthitellé váltanának át, hiszen a 24 milliárd eurós állomány konvertálása megrendítené a forintot, hanem arról, hogy aki át akarja váltani a hitelét, fordulhasson egy ilyen alaphoz.

Ha pedig valaki a későbbiekben a forintalapú törlesztést sem tudja fizetni, a tulajdonát bérleti jogra válthatja át az elképzelés szerint. Az ingatlan tulajdonjoga ilyenkor a követeléskezelő alaptól az önkormányzatokhoz kerülne, s az állapodna meg a volt tulajdonossal a bérleti díjról. A leendő miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy az adós a későbbiekben visszaszerezze tulajdonjogát.

Nem átváltás, követeléskezelő

A Matolcsy által legutóbb ismertetett elképzelés nem áll messze attól a javaslattól, amelyről Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke beszélt kedden reggel a Kossuth Rádióban. Erdei azt mondta, hogy a tartósan fizetésképtelen adósokon a bankrendszer nem tud segíteni, esetükben tehát kormányzati beavatkozásra volna szükség. Ő azonban nem a devizahitelek átváltásában látná a megoldást, hanem állami tulajdonú követeléskezelő szervezetet hozna létre, amelynek a bankok átadnák reménytelen hiteleiket úgy, hogy bizonyos veszteségeket ők is vállalnának.

A követeléskezelő döntené el, hogy a fizetésképtelen adós lakását állami tulajdonba veszi-e, és szociális bérlakásként kiadja-e a családnak. A másik megoldás Erdei szerint az lehet, hogy az állam - nem piaci eszközökkel - moratóriumot ad az adósoknak, és ha annak végén sem tudnak fizetni, a lakások állami tulajdonba kerülnének. A bankrendszer számára ez veszteséget jelentene, de a lakások árverésen keresztül történő értékesítése is veszteséggel járna - mondta a bankszövetség elnöke.

Százmilliárdok

Matolcsy az átváltás kapcsán kezdetben még nem a "bajba jutott", hanem általában a devizahitelesekről beszélt. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke erre reagálva figyelmeztetett: a devizaalapú hitelek átváltása forinthitelre az árfolyam-, illetve kamatkülönbség miatt sok százmilliárd forintos költséget jelentene; a kérdés az, hogy az állam, a bankok vagy a hitelfelvevők viselik-e a költséget. A jegybank elnöke felhívta figyelmet arra is, hogy ha a devizahiteleket tömegesen váltják át forintra, nyomás nehezedik a nemzeti valutára, azaz a forint árfolyama gyengül.

A devizahitelek átváltása tavaly tavasszal is napirenden volt, ám a kormány számára készült szakértői anyag azt állapította meg, hogy ez jelentős költségvetési teherrel járna. A piacinál 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - az elemzés készültekor ez 191 forintos svájci frankot és 280 forintos euróárfolyamot jelentett - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene - állapította meg a szakértői anyag, hozzátéve: ezek a költségek megduplázódnának, ha az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad rendelkezésű jelzáloghitelekre is.

Ha pedig a kedvezményes árfolyamon történő átváltást a bankok vállalnák, eredményük csökkenne, amivel megnőne a valószínűsége a bankrendszer feltőkésítési igényének. További gondot láttak az elemzés készítői abban, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így a döntés a forintárfolyam erősödése esetén sem változtatható meg. Az, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel devizahitelüket, és az átváltásig különböző mértékű előnyöket értek el, konfliktusforrást jelentene számukra, a hitelüket forintban felvevők számára pedig az átváltás diszkriminációt.

Nem az árfolyammal van baj

A devizaalapú hiteleket most is forintra lehet váltani, ám kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a devizahitelesek jelenlegi gondjait valójában nem a forint jelentős árfolyamkilengése okozta. Véleménye szerint sokkal inkább azok kerültek nagy bajba a devizaadósok közül, akiknek több különböző hitele és túl nagy hitelösszege volt, illetve, akik a törlesztés ideje alatt elvesztették a  munkahelyüket vagy tartósan betegek lettek.

A befektetési igazgató szerint az elmúlt 4-5 évben a devizamozgások nem voltak olyan nagyok, amelyek rosszabb helyzetbe hozták volna a devizában eladósodott személyeket, és jobban megemelték volna a törlesztőrészletüket, mint a forinthitelesekét. Korábban, amikor még a forintkamatok magasabb szinten álltak, a devizahitelesek kifejezetten előnyt élveztek. A legutóbbi napok, illetve 2009 elejének a nagyobb forint-árfolyammozgása legfeljebb kompenzálták a korábbi előnyöket.