Jövőre Észtország is bevezeti az eurót

Hosszú ideje kérdés volt, milyen irányba tesznek precedensértékű lépést az Unió döntéshozói Észtország értékelésével, ezáltal milyen üzenetet küldenek a többi csatlakozni vágyó ország felé. A görög krízis nyomán kirobbant adósságválság következménye sokak szerint logikusan a szigorúbb feltételekben és az euróövezet "bezárásában" nyilvánulna meg, komoly hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra.

Több vezető uniós politikus azonban már többször hangsúlyozta, saját érdemei alapján teszik mérlegre Észtországot, a görög válság nem számít. Így is lett. Az Európai Bizottság továbbítja ajánlását a Tanács felé. Júliusban az uniós pénzügyminiszterek fogják meghozni a végső döntést Észtország csatlakozásáról.

Észtország nemcsak az eurózónán belül, hanem az egész Európai Unión belül kirívóan alacsony államháztartási deficitet és államadósságot állított elő, ezért nem kevesebb, mint a GDP  százalékának megfelelő költségvetési megszorítást vállalva 2009-ben. Tavaly a deficit így a GDP 1,7 százaléka lett, a Bizottság szerint idén 2,4 százalékig kúszhat fel a hiány, ami még így is elmarad a maastrichti 3 százalékos kritériumtól. A válságot megelőző időszakban 2002-2007 között pedig többletet mutatott az észt költségvetés.

Üdítő az észt államadósság-ráta is, miközben az eurózóna több állama adósságválsággal küszködik, aminek megoldásához immár egy 750 milliárd eurós biztonsági csomagra is szükség volt, Észtország államadóssága kevesebb, mint a GDP 10 százaléka. A Barclays Capital vezető közgazdásza megjegyzése szerint a jövőben alkalmazott fiskális elvekhez jó mintát szolgáltat Észtország.

A 2009 áprilisától 2010 márciusáig tartó referencia-időszakban Észtországban a 12 havi átlagos HICP-infláció -0,7 százalék volt, vagyis jóval alacsonyabb, mint a maastrichti szerződésben meghatározott árstabilitási kritérium 1 százalékos referenciaértéke. Az árstabilitás követelményének is megfelel tehát Észtország, bár az előrejelzések szerint az infláció várhatóan emelkedni fog, de az év egészében 2 százalék alatt marad.

A hosszú távú kamatok kritériuma sajátos Észtország esetében, mivel az országban nem bocsátanak ki benchmark kötvényeket. Így makrogazdasági állapota, illetve a rövid lejáratú kötvények kamata alapján vizsgálta a Bizottság a kamatkonvergencia teljesítését. Az államadósság kirívóan alacsony mértéke alapján a Bizottság teljesítettnek fogadta el a kamatkonvergenciára vonatkozó kritériumot.

Észtország 2004 júniusa óta tagja az ERM-2 árfolyamrendszernek, a korona árfolyamát az euróhoz rögzítette, nem használva ki még a 15 százalékos sáv lehetőségét sem. Az árfolyamstabilitás kritériumát tehát teljesítette.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!