A demokratizálódó Afrika egyre vonzóbb a befektetőknek

2010.07.08. 12:11 Módosítva: 2010.07.08. 12:11
Az afrikai országokban az elmúlt évtizedekben nem csak kedvező politikai folyamatok indultak meg, de a nemzetgazdaságok is meredek növekedési pályára álltak rá. Bár a kép igen vegyes, mert a világ legrosszabb állapotában lévő államok, az úgynevezett bukott államok is szinte mind erről a kontinensről származnak, számos országban figyelhetők meg kedvező folyamatok. Nem csak a makrogazdasági adatok javulnak, hanem az üzleti környezet is, ami egyre több befektetőt csalogat a fiatal munkaerőben és jelentős ásványkincsekben bővelkedő földrészre. Az afrikai tőzsde indexek - akárcsak a világ többi részén - hatalmasat estek a válság következtében, azonban a fellendülésből már kevésbé vették ki részüket, ami komoly lehetőségeket tartogat a befektetőknek.

Minthogy az afrikai részvénypiacok a válság indukálta zuhanásból jócskán kivették részüket, viszont a tavalyi raliból viszonylag kimaradtak, a fekete-afrikai piacok még komoly növekedés előtt állnak - mondta Christopher Hartland-Peel, az afrikai részvénykutató Exotix vezetője. A nigériai részvényindex például nem kevesebb, mint 34 százalékot esett 2009-ben, miközben a legtöbb feltörekvő ország már felpattanást mutatott.

Afrikát már nem hagyhatják figyelmen kívül a befektetők, hiszen amellett hogy több mint egy milliárdos- és ráadásul igen fiatal lakossággal rendelkezik, ásványkincsekben bővelkedik a kontinens. A földrész legfőbb negatív tényezői, a korrupció, a gyenge szabályozás és a politikai instabilitás némi javulást mutatnak, miközben az utóbbi évtizedekben megfigyelhető volt egy demokratizálódási folyamat is. A McKinsey által közölt adatok szerint, az Afrikában tevékenykedő vállalatok nyereségessége jellemzően meghaladta a föld többi részén működő vállalatokét. Egy tanulmány szerint 2002 és 2007 között a feldolgozóiparban és szolgáltatási szektorban működő vállalatok átlagos tőkearányos nyeresége több mint két-harmadával volt nagyobb annál, mint amit Kínában, Indiában vagy akár Vietnámban lehetett elérni.

A "határzóna piacok" (frontier markets) kategória elterjedése szintén elfogadhatóbbá tette a szegényebb afrikai országokat a befektetők körében. Sajnos azonban a többi határzóna piaccal szemben az afrikaiak továbbra is komoly sztereotípiák árnyékában működnek, hiszen Afrikát nem csak a korrupció, de a politikai és szabályozási környezete gyengeségei miatt is aggályosnak tartják.

Noha még mindig számos ország rendelkezik teljesen működésképtelenség határán álló államszervezettel, vagy működik diktatórikus rendszerben - azaz Afrika egyik legnagyobb kockázatát továbbra is a társadalmi és politikai instabilitás jelenti - e téren már egyes országoknál javulás látható az utóbbi időben. Például Nigéria vagy Kenya helyzete sokat javult, ami a költségvetési deficit és az infláció sikeres kordában tartásában is megmutatkozott. Ez a két ország emiatt egyre több befektető látókörébe kerül, de természetesen más közép-afrikai országok is közelítik a befektetők által elvárt minimális sztenderdeket, így az alulárazott piacok a kockázatok csökkenésével igen vonzóvá válhatnak.

Az országok gazdasági és politikai fejlődését szemlélteti az Ibrahim index, amelyet négy alindex, a biztonságosság és jogrend, az emberi jogok, a fenntartható gazdasági lehetőségek, és az emberi fejlődés mutatójának összegzéséből kalkulálnak. A gazdasági és politikai stabilizáció mellett javult az üzleti klíma is, a nigériai jegybank például a nemzetközileg elfogadott IFRS szabályok alkalmazására kötelezte a bankokat, ami a működésüket átláthatóbbá tette, és ezáltal a befektetők bizalmát javította - írja a MarketWatch. Számos szakértő éppen ezért a nigériai bankszektort olcsónak és vonzó befektetési célpontnak tartja.

Infrastrukturális robbanás kezdete

A kedvező makrogazdasági és politikai folyamatok részben az infrastruktúra fejlődésével is együttjártak, amiben fontos szerepet játszott Kína is. Kína ugyanis hamar és meglehetősen aktívan lépett be a nyersanyagokért folyó versenybe, nyersanyag szempontjából pedig Afrika az egyik legfontosabb területnek számít a világon. Kína ezzel két legyet üt egy csapásra, hiszen nem csak az egyre értékesebb nyersanyaglelőhelyekhez jut hozzá, de az igen korszerűtlen, de jelentős fejlesztések előtt álló infrastrukturális eszközökből is részesedést szerez.

Az afrikai lakosság már 50 százaléka mobil-hálózattal lefedett területen él, már 12 ország teljesítette az IMF vízellátással kapcsolatos célkitűzését, miközben a főutak 80 százaléka megfelelő állapotban van - írja a Világbank. A helyzet azonban korántsem rózsás. Afrikában kétszer annyit kell fizetni az alapvető szolgáltatásokért, mint a világ többi részén, különösen a mobilhasználat drága. Számos országban probléma, hogy tömegek élnek több kilométerre a legközelebbi ivóvízforrástól, az áramhiány pedig mindennapos probléma a kontinensen. A helyzet javítására azonban komoly projektek indulnak, sok esetben nemzetközi támogatással. David Damiba, a Renaissance Asset Managers portfólió menedzsere erről úgy fogalmaz, hogy már az afrikai infrastrukturális robbanás kezdeti szakaszában járunk.

Az infrastruktúra nem csak a fejlődést leginkább hátráltató területeken fejlődik, mint a közlekedés vagy a közművek, de a modernizáció megfigyelhető többek közt a pénzügyi infrastruktúrában is. Például a tőkepiacok hatékonysága sokat javult, egyre több országban terjednek el az automatikus kereskedési rendszerek, miközben a nemzetközi letétkezelők aktívabb részvétele a kereskedésben bátrabbá tette a befektetési alapokat is - mondta el Andre DeSimone, a kenyai Kestrel Capital vezérigazgatója. Az afrikai tőzsdék legnagyobb problémája ugyanakkor továbbra is a likviditás és a termékkínálat hiánya.