Hatezer éves az aranylufi

2010.09.29. 12:13
Az arany évszázadok óta szerepet játszik a gazdaságban, pedig közgazdasági szempontból gyakorlatilag nincs értéke. Jövedelmet nem termel, és korábban az ipari felhasználása sem volt jellemző. Árfolyamát 1257 óta tartják számon, de ennyi idő alapján is lehetetlen az előrejelzés. Azt is csak találgatni lehet, hogy valójában sokba kerül-e mai, eddigi legmagasabb árfolyamán. A jegybankok mégis szeretik.

Az arany sok szakértő szerint speciális befektetési forma, ugyanis semmilyen formában sem képes jövedelmet termelni a tulajdonosának: nem energiahordozó, és kamat sem jár a birtoklásáért. Nyerni csak akkor tudunk vele, ha drágábban adjuk el, mint amennyiért vettük. Mégis mindig értékkifejező eszköz volt, és bár a pénzügyi világ rohamosan fejlődik, az arany sosem kopott ki a divatból.

1313 dolláros rekord

Az arany árfolyama az elmúlt napokban többször megdöntötte történelmi csúcsát. Az augusztusi 1180 dolláros árfolyama óta folyamatosan erősödik, szerdán elérte az 1313,5 dolláros árfolyamot. Egy évvel ezelőtt még ezer dollárba került egy uncia arany.

Ez az egyik első olyan termék, amelynek már az 1200-as évek óta feljegyzik az árfolyamát. Angliában azóta tartják számon valamilyen formában, hogy évről évre mennyit ért egy uncia arany. Az egykori árakat figyelembe véve reálértéken is megadhatjuk, hogy mikor mennyit ért az arany, ami elvileg segítené valamiféle előrejelzés elkészítését is. De sajnos igen nehéz logikát felfedezni a történelmi folyamatban, hiába a ritka hosszú adatsor, nehéz megtippelni az arany holnapi árfolyamát. Ezért szokták emlegetni Willem Buiter, a Citigroup vezető közgazdászának mondását is, aki szerint az arany hatezer éve buborékban van. Másképpen szólva az emberek veszik, mert hisznek benne.

Jobb időjárás, drágább arany

Ráadásul az arany árának alakulásában nem csak a befektetési házak vagy a brókerek játszanak szerepet. Világpiacot megmozgató hatása lehet akár egy novemberi indiai nemzeti ünnepnek is! Ilyenkor az indiaiak arany ékszereket ajándékoznak egymásnak. Ez a kereslet már évek óta lökést ad az október-novemberi árfolyamnak, sőt ha az adott évben jó idő volt, és jól alakult a mezőgazdasági termelés, az ünnep még nagyobb emelkedést okoz.

ar1

Az évszázadok óta meglévő igények mellett azonban egyre nagyobb szeletet hasít ki az arany befektetési célú kereslete is. A kisbefektetők korábban is láttak fantáziát benne, de az utóbbi öt-hat évben a befektetési alapok is előszeretettel vásárolják. A befektetői kereslet a 2001-es tíz százalékról 2009-re negyven százalékra nőtt. A növekedés azt mutatja, hogy a forgalomnak egyre nagyobb része spekulatív jellegű, azaz tisztán azért vásárol a vevő, mert hisz a további áremelkedésben.

Közben az ipari felhasználás nagyjából állandó szinten maradt, az ékszerek aránya viszont – egyre drágábbak lévén - csökken. A számok alapján tehát még növekedhet a befektetői kereslet, ami önmagában a mostaninál magasabb árakat valószínűsít, és erősíti a buborékteóriát.

ar2

Akkor is lehet tere az emelkedésnek, ha újabb negatív sokkok érik a világgazdaságot, mert a kisbefektetők a válság kitörése óta erőteljesebben reagálnak a világgazdasági hírekre. Ez jól látszik a Lehman Brothers bedőlésének időszakában, de idén már az európai adósságproblémák hírére is heves aranyvásárlásokkal reagáltak a kisbefektetők.

Hasonlóan fontos tényező az infláció. Nem okoz hirtelen ugrásokat az arany árfolyamában, de az egyre nagyobb inflációs várakozások tovább erősítik az aranyba és az annak értékállóságába vetett hitet. Ráadásul sok elemző szerint a következő években valószínűleg nagyobb infláció jellemzi a világgazdaságot, mert a fejlett országok csak az infláció segítségével lesznek képesek leépíteni államadósságukat.

Más, mint az olaj

Biztosabbá teszi az arany helyzetét az is, hogy a piacán sosem lehetnek kínálati sokkok, a rendelkezésre álló aranymennyiség évtizedek óta nem változott drasztikusan. Ez jelentősen megkülönbözteti például az olajtól – az olajtartalékkal kapcsolatos hírek jelentős mozgásokat okoznak az árfolyamban.

ar3

A biztonság miatt kedvelik a jegybankok is. Annak ellenére tartanak gyakran nagyon nagy aranytartalékokat, hogy a mai pénzügyi rendszer szempontjából erre egyáltalán nem lenne szükség. Korábban a jegybankoknak aranytartalékaikkal kellett garantálniuk a nemzeti valuták fedezetét, de a huszadik század második felében ez a rendszer megszűnt, és az arany elvesztette korábbi szerepét. A jegybankok valamiért mégsem szabadultak meg az aranykészleteiktől. Az utóbbi években főként a fejlődő országok halmoztak fel egyre nagyobb aranytartalékokat, de néhány fejlett ország nemzeti bankja is kiugróan sok arannyal rendelkezik.

Nekünk nem kell

Itthon más a jegybank filozófiája. Az MNB a rendszerváltáskor úgy döntött, hogy aranykészleteit a technikailag szükséges minimális szintre csökkenti. A nemzeti bank indoklása szerint az aranytartásnak költségei vannak, kamatot viszont alig hoz. A rendszerváltás utáni években ráadásul az aranyár alacsony szinten stabilizálódott, az érte kapott devizát viszont nagyobb kamatokkal lehetett befektetni. A jegybank az 1989-ben meglévő hatvanöt tonnás aranykészletét tehát 1992 októberére – több lépcsőben – három tonnára csökkentette, ma is ennyi van nemzeti bankban.



  • Tippek
  • Bankszámla