Végső csapást mérnek az offshore lovagokra?

Bár különböző módszerekkel már sikerült a svájci bankoktól névsorokat kicsikarni és jelentős mennyiségű tőkét hazacsalogatni, az első olyan megállapodást - amely szerint külföldi hatóságok megalapozott gyanú esetén információkat kaphatnak a svájci hatóságoktól - csak most sikerült első ízben tető alá hozni.

Adókerülők paradicsoma

Becslések szerint több tízezer amerikai adókerülő mellett, még ennél is több európai ügyfél tartja pénzét a svájci bankokban. A banktitkukról híres svájciak legnagyobb ügyfelei a németek, akik a Helvea becslése szerint 260 milliárd franknyi eszközt tartanak az alpesi országban, ami a svájci rejtett bankvagyon 10 százaléka lehet.

A rendszer jól működött, egészen a két éve kitört válságig, amikor is a nyugati országok megcsappant költségvetési bevételeik és megnövekedett kiadásaik miatt figyelmüket az olyan offshore paradicsomok felé fordították, ahol - többnyire adózási okokból - jelentős összegeket helyeztek el gazdagabb állampolgáraik.

Nagy volt a nyomás

Az adókerülők elleni hadjárat során igen komoly nyomás nehezedett Svájcra mind az Egyesült Államok, mind egyes európai országok részéről, akik nevek kiadatását követelték. Bár nem volt könnyű dolguk a követelő államoknak, mivel a svájci bankok körmük szakadtáig ragaszkodtak a híres svájci banktitok intézményének megőrzéséhez, végül mégis csak meghátrálásra kényszerültek a legnevesebb alpesi intézmények.

A vagyonok hazacsábításáért folytatott hadjárat több fronton is megindult. Az egyik sikeresnek mondható akció az adóamnesztia bevezetése volt, amely lehetővé tette számos európai országban, hogy a pénzüket offshore-ba menekítő befektetők az adócsalás büntette alóli felmentés mellett hazahozhassák offshore betéteiket. Az amnesztia meg is tette hatását, hiszen 2009 végéig több mint 500 milliárd dollárt utaltak haza az ügyfelek Európa offshore vagyonkezelési központjaiból.

A másik frontot a követelőzés, perrel fenyegetés és adatlopás, illetve lopott adatok megvásárlása jelentette. Ez utóbbi lehetőséggel például a német adóhatóság élt, amikor egy volt svájci bankártól 2.5 millió euróért egy 1500 nevet tartalmazó listát vásároltak meg 2010 elején. Az amerikaiak ezzel szemben a nyílt támadás eszközét választották, és a legnagyobb svájci bankot, a UBS-t támadták be, követelve amerikai adókerülők neveinek kiadását. Miután az Amerikaiak perrel fenyegették meg a UBS-t, az végül beleegyezett, hogy átadja több mint 4,450 ügyfele adatait.

A közvetlen akciókon túl a kormányok aktív diplomáciai tárgyalásokat kezdtek a svájci kormánnyal, hogy a törvények megváltoztatásával, vagy egyezmények megkötésével járuljanak hozzá, a svájci banktitok intézményének módosításához. Persze az út is elég nehéznek ígérkezett, hiszen a svájci törvényhozók is tisztában voltak vele, a svájci banktitok elvesztése komoly károkat okozna a bankrendszerükben. Júniusban el is bukott az alsóházban a felsőházban korábban már jóváhagyott, a külföldi számlatulajdonosok adatainak kiszolgáltatásáról szóló törvénytervezet.

A németek végül győzedelmeskedtek

A svájciak végül beadták a derekukat és megegyeztek a németekkel egy adózási szerződés megkötéséről, amely véget vethet a svájci banktitoknak, vagyis ennek köszönhetően nem lesz többé garantálva a külföldi ügyfelek adatainak bizalmas kezelése - írja a Bloomberg. A valószínűleg a hónap során véglegesítésre kerülő egyezmény értelmében, a német hatóságok kérésére - abban az esetben, ha az adó elkerülésre bizonyítékuk van - a svájciak kiadják a német nemzetiségű ügyfelek adatait. Ez egy drámai változás - kommentálta Kurt Blickenstorfer, a zürichi Bratschi Wiederkehr & Buob jogásza.

Egyelőre fontos kérdések még továbbra sem teljesen tisztázottak. Egyrészt például, hogy milyen bizonyítékokra lesz szükségük a német hatóságoknak az adóelkerülés megalapozott gyanújának alátámasztásához, másrészt hogy mekkora időtávra visszamenőleg vizsgálódhatnak. Mindenesetre az adókerülők dolga sokkal nehezebbé válik - mondta Daniel Fischer, a banki csalásokra specializálódott AFP Fisher & Partner ügyvédi iroda alapítója.

A német pénzügyminiszter emellett bejelentette, hogy még október során szeretné tető alá hozni a Svájccal megkötendő kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményt. Svájc ilyen kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodásokat már 10 országgal kötött eddig, köztük az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, de még másik 18 országgal tervezi a közeljövőben.

Hatalmas érvágás

A svájci banktitok intézményének gyengülése hatalmas érvágás az alpesi ország bankrendszere számára, amely a válság óta folyamatosan veszít népszerűségéből. Ebben a németekkel kötött megállapodás csak egy súlyosbító tényező, de e nélkül is megfigyelhető az adókerülők és megtakarítók folyamatos pénzkimenekítése, például a Távol-Keletre.

A svájciak a banktitok legalább egy részének megőrzése érdekében egy forrásadót vezetnének be, amelyet a német ügyfelek által az offshore bankokban elhelyezett vagyonából származó kamatokra, osztalékra, tőkejövedelmekre és befektetési jövedelmekre vetnének ki, az ebből származó bevételt pedig a német kormánynak utalnák át. Cserébe az ügyfelek személyazonossága rejtett maradna a német hatóságok elől.