Kína egészben lenyelné Görögországot

Ven Csiapao (Wen Jiabao) október 2-án, szombaton háromnapos hivatalos látogatásra érkezett a görög fővárosba, Athénba. A kínai miniszterelnök egy európai körúton vesz részt, melynek első állomása Görögország, ezután Belgiumba, Olaszországba és végül Törökországba vezet majd a nagyhatalmú ország második számú vezetőjének útja.

Ven görögországi látogatása több szempontból is különös jelentőséggel bír: kínai miniszterelnök utoljára 24 éve látogatott el a délkelet-európai uniós országba és a mostani súlyos gazdasági és pénzügyi helyzetben Görögország minden lehetőséget igyekszik megragadni, mellyel növekvő pályára tudná állítani gazdaságát és stabilizálni tudná költségvetési helyzetét. A kínai miniszterelnököt üzletemberek és miniszterek népes hada is elkísérte. Kína úgy tűnik, hogy kész segíteni a görögöknek, ám ennek ára van.

Felvirágoztatnák a hajóipart

A kínai miniszterelnök szombaton találkozott Jéorjiosz Papandreu görög kormányfővel, akinek egy ötpontos javaslatcsomagot vázolt fel a kétoldalú kapcsolatok erősítésének érdekében. A Hszinhua kínai hírügynökség jelentése szerint Ven kijelentette, hogy Kína kész együttműködni Athén pénzügyi helyzetének megszilárdításában. A kínai miniszterelnök javaslatai között egyértelműen a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok kibővítése szerepelt az első helyen.

Ven elmondta, hogy Kína egy ötmilliárd dolláros alapot hoz létre görög hajózási vállalatoknak, melynek segítségével a görög cégek kínai gyártmányú hajókat vásárolhatnak majd. A kínai politikus emellett kijelentette, hogy arra fogják bátorítani vállalataikat, hogy fektessenek be Görögországban, ezzel is segítve az ország kilábalását mostani nehéz helyzetéből. A hírek szerint eközben hat kínai hajó megvásárlásáról már döntés is született, az ügylet értéke több száz millió dollár.

Ven továbbá elmondta, hogy a kínai állami COSCO hajózási vállalat – mely a világ egyik legnagyobb ilyen konglomerátuma – is bővíteni fogja a pireuszi kikötőben található bázisát, és elképzelhető, hogy idén már 800 ezer konténer fog áthaladni a görög kikötőn. A Kathimerini görög napilap jelentése szerint ezt a számot 2015-re 3,7 millióra szeretnék emelni.

A COSCO még 2008-ban nyerte meg a pireuszi kikötő két konténer termináljára kiírt 35 évre szóló koncessziós pályázatot 3,4 milliárd eurós ajánlatával. A kínai mamutvállalat az egyik athéni kerületben raktárépületet is vásárolna, emellett pedig Görögország második legnagyobb városában, Thesszalonikiben is elosztóközpontot hoznának létre a kínai áruk számára. A COSCO itt azonban nem állna meg: Kréta szigetén repülőteret építene és egy hajójavító gyárat létesítene Pireusz mellett.

Ven szerint a kereskedelmi hajózási szektorban különösen fontos a két ország együttműködése, mivel a Kínába érkező kőolaj 60 százaléka görög tankereken teszi meg az utat, míg a kínai áruk 50 százaléka görög hajókon hagyja el a távol-keleti országot. Görögország rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hajóflottájával, így a világviszonylatban kis állam a kereskedelmi hajózás területén nagyhatalomnak számít.

Bevásárolják magukat görög állampapírokból

Az egyik legfontosabb kínai ígéretként Ven azt is kijelentette, hogy Kína kész görög állampapírokat vásárolni a jövőben, miután Görögország újra kimerészkedik a piacra. A kínai miniszterelnök azt ugyanakkor nem fejtette ki, hogy országa milyen összegben vásárolna görög kötvényeket, ám elmondta, hogy Kína eddig is vásárolt görög államadósságot és ezzel is igyekezett az eurózóna stabilitását fenntartani.

Ven szeretné a két ország közti kereskedelem mértékét megduplázni a következő öt évben, és több mint ötmilliárd euróra emelni, hogy ezzel is segítsék a görög gazdaság talpraállását. A kínai vállalatok minden bizonnyal szívesen részt vennének egyes görög állami vállalatok tervezett privatizációjában is. A kínai miniszterelnök vasárnap a görög parlamentben is beszédet mondott, ahol ugyancsak hangsúlyozta a két állam közti kapcsolatok szorosabbra fonását.

Eddig is szívesen segítettek

Kína, és kínai – elsősorban állami hátterű – vállalatok nem először teszik be  a lábukat Görögországba. Idén júniusban Zang Dedzsiang kínai miniszterelnök-helyettes tizennégy megállapodást írt alá görög kollégájával, Theodorosz Pangalosszal. A megállapodások között szálloda- és hajóépítés, kikötői terminálok létesítése, élelmiszeripari termékek görög exportja, telekommunikációs együttműködés is szerepelt.

A magas rangú kínai vezető akkor hangsúlyozta, hogy kötelességüknek érezték Görögország megsegítését ebben a nehéz időszakban, és ösztönzik a kínai vállalatokat arra, hogy a délkelet-európai országban fektessenek be. Kína Görögországot tenné meg a mediterrán régió keleti medencéjének tengeri logisztikai központjává, a vitatott tulajdonosi hátterű Huawei telekommunikációs cégnek a görög OTE társasággal megkötött együttműködése pedig további szeletet biztosíthat a távol-keleti óriásnak az európai hírközlési piacból.

Ügyesen keverték a kártyákat

Kínai miniszterek most további tizenhárom megállapodást írtak alá a görög kormány illetékeseivel, melyek között ugyancsak megtalálhatjuk a kereskedelmi, szállodaipari és kikötői egyezményeket. A távol-keleti állam szinte elsőként igyekezett Görögország "segítségére sietni", miután az  áprilisban az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) triójához fordult pénzügyi nehézségei miatt. Kína ügyesen pozícionálta magát: a szorult helyzetben lévő görögöknek minden egyes eurócentre szükségük van, hogy országukat legalább a felszínen tudják tartani és elkerüljék a teljes bedőlést.

Kína és hatalmas tőke- és valutatartaléka szívesen áramlik ilyenkor külföldre, ahol jó feltételekkel, viszonylag olcsón lehet a kulcspozíciókat megszerezni. A kínai belépés a görög hajózási szektorba bír talán a legnagyobb hírértékkel – az állampapírok tervezett vásárlása mellet –, mivel Görögország megkerülhetetlen ezen a területen, Kínának szüksége van a görögök megnyerésére saját helyzetének erősítéséhez. A görög kormány kénytelen az ország belső társadalmi feszültségeit is számba venni, és a munkahelyteremtésre koncentrálni, így a kínaiak több milliárd eurós fejlesztési ajánlata rendkívüli csáberővel bír. Nem utolsósorban Kína így egy régi uniós tagállamban vetheti meg elég alaposan a lábát, ahonnan később a kontinens nyugati, fizetőképesebb fele is sokkal elérhetőbb közelségbe kerül.

A Kínai Népköztársaság az utóbbi időkben Görögország mellett a Balkán több unión kívüli országával és Magyarországgal (pl. Telenor) is kötött már megállapodásokat és szerződéseket, melyek igencsak előnyös helyzetbe hoztak kínai (állami) vállalatokat.