Elemér
0 °C
10 °C

Átírták a románok a sztrádaterveket

2010.12.16. 07:20
Változtak a romániai sztrádafejlesztési prioritások: a zömében magyarok lakta észak-erdélyi helyett most már a dél-romániai, Aradot Bukaresttel, illetve a bolgár határral összekötő autópályák építése a fontosabb. Ennek elsősorban közlekedéspolitikai okai vannak, ez az út ugyanis a IV. páneurópai folyosó része. Miután a magyar oldalon is Románia déli részéhez, a nagylaki határátkelőhöz épül először autópálya, a változtatás ésszerűnek látszik.

Nem élvez többé elsőbbséget az erdélyi autópálya építése, a kormány figyelme a következő időszakban az Európai Unió által finanszírozott IV. páneurópai közlekedési folyosóra irányul - derül ki a közlekedési minisztérium 2011-2015-ös időszakra szóló beruházási terveiből, melynek adatai szerint az infrastruktúra-fejlesztésre szánt költségvetési pénzek javát az uniós finanszírozású projektekhez irányítják - idézi a bukaresti Új Magyar Szó írását a Napi Gazdaság.

Hozzánk igazodnak

Ez a közlekedési folyosó Drezdát, illetve Nürnberget köti össze Isztambullal, teljes hossza több mint 3200 kilométer. Ennek magyarországi része az M1-es, az M5-ös és a román határhoz elvileg 2011 végéig megépülő Csongrád megyei M43-as autópálya. Romániai szakasza Aradról vezet egyfelől a román-bolgár-szerb hármashatár közelébe, másfelől IV/b jelzéssel Bukaresten át - ahol a IX-es folyosót keresztezi - a Fekete-tenger partjára.

Mivel a román határhoz vezető magyarországi autópályák közül az M43-as van messze a legelőrehaladottabb állapotban, a döntés a két ország közötti közlekedési kapcsolatok szempontjából kedvezőnek mondható. Korábban ugyanis úgy tűnt, hogy miközben mi megépítünk egy autópályát délen a román határig - a nagylaki határátkelőig -, addig a románok sztrádája északon, Nagyvárad térségben éri el a magyar határt, ahová viszont még biztosan évekig nem vezet gyorsforgalmi út a mi oldalunkon (az M4-esnek még végleges nyomvonala sincs, a Püspökladány és a román határ közötti szakasznak még csak a tervezésére írtak ki pályázatot).

Másrészt tény az is, hogy az észak-erdélyi sztráda sokkal inkább érintett volna magyarlakta településeket - és segítette volna azok gazdaságélénkítését -, mint a mostani tervekben szereplő gyorsforgalmi utak. Ráadásul a leendő észak-erdélyi sztráda egyes szakaszai már megépültek, ám a dolgok jelenlegi állása szerint évekig csonkák maradnak.

Két év, 243 kilométer

Az Anca Boagiu tárcavezető által ismertetett tervek szerint a minisztérium a következő két évben összesen 243 kilométer már építés alatt lévő autópálya befejezését tervezi és újabb 290 kilométer sztráda építésére ír ki versenytárgyalást. A befejezni kívánt munkálatok listáján a Bechtel csupán egyetlen tétellel szerepel: a Berettyószéplakot Borssal összekötő szakasszal, amelyre a minisztérium 960 millió eurót szán.

A többi autópálya vagy autópálya-szakasz (Bukarest-Moara Vlasiei, Arad-Temesvár, Cernavoda-Constanta, az aradi és a constantai körgyűrű) kivitelezése egymilliárd eurónál nagyobb összeget emészt fel, ám a munkálatok több mint kétharmadát az Európai Befektetési Bank révén uniós alapokból finanszírozzák. Az összesen 290 kilométer hosszúságú új pályaszakaszok kizárólag a folyosó részei: Nagylak-Arad, Temesvár-Lugos, Lugos-Déva, Déva-Szászváros, Szászváros-Nagyszeben.

Eurómilliárdokat költenek

Ezeket a szakaszokat 2013-ra kívánja befejezni a minisztérium, kivétel a Lugos-Déva szakasz, amely 2015-re készülne el. A munka jelentőségét jól mutatja, hogy az ország jelenleg összesen 350 kilométernyi sztrádával rendelkezik, ezért szánta rá magát a kormány, hogy a szigorú megszorítások dacára él az uniós támogatás lehetőségével és nekilát az országos infrastruktúra szempontjából döntő beruházásoknak.

Jövőre Boagiu szerint 5,57 milliárd eurót fordítanak erre a programra, amelynek része 166 kilométernyi vasútvonal felújítása is. A közlekedési minisztérium éves költségveté­sének mintegy 72 százalékát szánják az infrastruktúra fejlesztésére, ehhez jön 5,5 milliárd euró uniós támogatás - mondta el a tárca vezetője.

A BalkanInsight azt írta, hogy a program részeként felújítanak 943 kilométernyi országutat az Európai Beruházási Bank (EIB) 848,45 millió eurós kölcsönéből. Emil Boc miniszterelnök Kolozsváron elismerte ugyan, hogy a kormány kevés költségvetési pénzt szán az erdélyi sztrádára, ám azt mondta, ez nem jelenti a munkálatok elhanyagolását.

Lesznek jó hírek

"Az erdélyi autópálya építése folyatódik, annak ellenére, hogy a következő években a büdzsét az európai finanszírozású beruházásokhoz szükséges önrész emészti fel. Jelenleg alternatívákat keresünk a Bechtel munkálatainak finanszírozására, és azzal biztatom a nagyváradiakat és a kolozsváriakat, hogy jó híreink is lesznek számukra" - mondta a kormányfő. Emil Boc azokra a tárgyalásokra utalhatott, amelyek ezekben a napokban zajlanak a Bechtel és a pénzügyminisztérium között a sztrádaépítés költségvetésen kívüli forrásokból történő finanszírozásáról.

Az alternatívákra az amerikai vállalat tett javaslatot. Bukarest 2003 végén kötött szerződést az amerikai vállalattal, de a szerződés felülvizsgálata, majd a román állami finanszírozás akadozása miatt eddig csak 52 kilométer épült meg a 415 kilométerből. Az autópálya költségeit eredetileg 2,2 milliárd euróra becsülték, de utólag kiderült, hogy várhatóan minimum kétszer többe kerül majd.