Az észtek jól veszik az átállást

Nem voltak sorok a bankokban, az észt társadalom nyugodtan viselte az átállást - mondta Riho Unt, az Észt Bankegyesület elnöke a Bloombergnek.

Január 1-én 85 millió euró érme és 12 millió papírpénz került forgalomba az észt központi bank szerint, ezzel megkezdődött egy két hetes átállási időszak, amikor is mind euróval mind az 1992-ben bevezetett koronával lehet fizetni. Az üzletek kötelesek mindkét valutában feltüntetni áraikat. Egy euró 15,6466 észt koronának felel meg, a korona beváltásáért nem számolnak fel kezelési költséget a bankok.

A kormány azzal igyekezett hozzászoktatni az embereket az új valutához, hogy decemberben az észt jegybank eurócsomagokat bocsátott ki. Egy csomag 12,79 euró értékben tartalmazott hét darab egycentest, hat darab 2, 5 és húszcentest, öt darab ötvencentest, négy darab egyeuróst és két darab kéteuróst.

Az eurózónához eddig csatlakozott országokban az átállással az árak átlagosan 0,1-0,3 százalékkal emelkedtek. Az észt kormány szabályokat állított fel az árak átszámítására.  Az árváltozásokat folyamatosan ellenőrzik, csak a hivatalos devizaárfolyam szerint átváltott ár fogadható el. Az adóknál és a szociális támogatásoknál a polgárok javára kerekítenek.

A legstabilabbak egyike lesz az új tagállam

Észtország a 17. euró zóna tag, 14 milliárd eurós GDP-jével Málta után a legkisebb gazdasággal rendelkező ország. Az ország államadóssága a GDP 8 százalékát teszi ki az EU számításai szerint, ami a zóna egyik legbiztosabb pénzügyi alapokon álló tagjává teszi.

A gazdasági növekedés 7,2 százalék körül mozgott 1995 és 2007 között. A külföldi tőkére nagy arányban támaszkodó ország gazdaságát súlyosan érintette a válság, 2008-ban 5,1 százalékkal zsugorodott a gazdaság, 2009-ben a recesszió 13 százalék volt, a legdurvább, mióta 1991-ben felszabadult a szovjet uralom alól és áttért a piacgazdaságra.

Bár a költségvetési hiány 2,8 százalékát tette ki a GDP-nek 2008-ban, tehát az előírt 3 százalék alatt, a kormány nem lazított a megszorításokon: megnövelte az adókat, költségcsökkentéseket hajtott végre, az állami tulajdonban lévő cégek pedig magasabb osztalékot fizettek az államnak. Mindezen intézkedések 1 százalékra csökkentették a deficitet.

Az intézkedéseket nem kísérték tüntetések, a gazdasági növekedés pedig feljött 2,4 százalékra 2010-ben, az EU szerint idén eléri a 4,4 százalékot. A megszorításokra mindenképpen szükség volt, a kormány azzal tette elviselhetővé, hogy az euró zónába való bekerülés feltételeként tálalta az észteknek.

Észtország kereskedelmi partnereinek egyharmada az euró zónában van, így a csatlakozás megkönnyíti az országok közötti kereskedelmet. Szakértők szerint Észtország pénzügyi piaca túl kicsi és bizonytalan volt ahhoz, hogy külföldi befektetőknek megérje koronában üzletelni.

Az észt miniszterelnök, Andru Ansip szerint az eurózónához való csatlakozás elősegíti Észtország nyugat felé orientálódását és megvédi a szomszédos Oroszország befolyásától.