A befektetők elkerülik az eurózónát
A befektetők a válság kezdete óta visszafogták terjeszkedésüket, de most úgy tűnik, hogy a cégek elkezdenek pénzt pumpálni külföldi vállalkozásokba, írta a Wall Street Journal. Az ENSZ a hetvenes évek óta követi nyomon a külföldi tőke áramlását, ami 2007-ben tetőzött és 2008-tól erősen visszaesett. A cégek azzal reagáltak a pénzügyi válságra és az azt követő recesszióra, hogy kevesebb külföldi céget vásároltak fel, kevesebb gyárat építtettek, és a profitot inkább megtartották maguknak ahelyett, hogy befektették volna.
Már a múlt év végétől érzékelhető a befektetési kedv feltámadása, de úgy tűnik, ebből az Európai Unió, és különösen az eurózóna országai nemigen profitálnak. Az egyik legerősebb gazdasággal rendelkező Németországban 3,5 százalékkal esett a külföldi tőke aránya, a franciáknál ez az arány 55,7 százalék Luxemburgban, és 35,5 százalék Olaszországban. A két mentőcsomagra szorult állam szenvedte el a legnagyobb visszaesést, Írországban a külföldi tőke aránya 66,3 százalékra esett vissza, Görögországban 38,3 százalékra.
Egyedül Portugália és Spanyolország tudta megtörni a trendet. Portugália 17, 8 százalékkal kapott több külföldi tőkét, mint 2009-ben, Spanyolország 4, 8 százalékkal. Összességében azonban elmondható, hogy a külföldi befektetők nem szívesen viszik a pénzüket az eurózónába, nem csak a még mindig mély recesszióban lévő Görögországot kerülik el, de a rekordnövekedést produkáló Németországot is.
Mindez arra mutat, hogy az eurózóna válsága hosszútávon sokkal többe kerül, mint a mentőcsomagok együttvéve. Ha a külföldi befektetők nem hoznak tőkét ezekbe az országokba, akkor a régióban lelassul a termelés és hosszútávú visszaesésre lehet számítani a gazdasági növekedésben.
Az ok természetesen az euró jövője körüli bizonytalanság. A külföldi befektetők nem a gyors haszon reményében fektetnek be egy országban, hanem hosszútávra terveznek. Ha egy befektetés tíz év után térül meg, akkor meggondolod, hogy foglalkozz-e egy olyan valutával, aminek a léte is kérdéses. Ezért létfontosságú, hogy az EU megoldást találjon a válságra, mert a negatív hatások kiterjednek minden tagországra, ha eurózóna tag, ha nem, ha az összeomlás szélén áll, ha nem.