Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

Miért ilyen drága az élelmiszer és az üzemanyag?

2011.01.21. 12:47 Módosítva: 2011.01.21. 14:51
Az élelmiszerek 20 százalékkal voltak drágábbak 2010-ben, mint egy évvel ezelőtt, és vészesen közeledünk a 2008-as csúcshoz. Az olaj is drágul, két éve nem volt olyan magasan a hordónkénti olajár, mint most. De mi áll a folyamat hátterében?

Az élelmiszerek nagykereskedelmi ára meghaladta a 2008-as csúcsot decemberben, ez pedig a fogyasztói élelmiszerárakba is átgyűrűzik és társadalmi konfliktusokat szül: Tunéziában és Algériában kitörő tömegtüntetések részben a növekvő élelmiszerárakhoz is köthetők, írják a BBC elemzői.

Mi okozza az áremelkedést?

2008 óta a jó terméshozamok a legalapvetőbb élelmiszereknél segítettek az árak csökkenésében. Csakhogy 2010-ben a zord időjárási körülmények a világ legnagyobb élelmiszertermelő és -exportáló országaiban tönkretették a terményt, ezért hiány alakult ki bizonyos élelmiszerekből, ez pedig az árak növekedéséhez vezetett.

A tartós aszály és tüzek visszavetették a termelést a világ legnagyobb gabonatermelő országaiban, Oroszországban és Ukrajnában, míg az Egyesült Államokban azért esett vissza a termelés, mert a gazdák a jobban jövedelmező szójababot kezdték el termelni a hagyományos kukorica helyett, ami a gabona árának emelkedéséhez vezetett. Az Ausztráliában pusztító áradások olyan fontos termőföldeket tesznek tönkre, amelyekről egyébként jelentős mennyiségű gabona és cukornád kerülne kivitelre. Oroszország, a harmadik legnagyobb búza exportőr 2009-ben, novemberben bejelentette, hogy gabona behozatalra szorul, az exportot pedig még augusztusban betiltotta, miután a nyári aszály elpusztította a termés egyharmadát.

A másik ok az élelmiszerek drágulása mögött a növekvő kereslet, ami a 2010-es termelést túlszárnyalja, tehát a kínálat nem tud lépést tartani az addigi árakon a felfutó kereslettel.

Minden drágább lett?

Nem érint egyformán mindenkit az élelmiszerárak növekedése. A rizs, az egyik legfontosabb termény Ázsiában például nem drágult annyit, mint más termékek, mert a sikeres aratás biztosította a kielégítő mennyiséget. Észak-Afrikában a gabona ára 50 százalékkal csökkent a rekordtermések miatt. Azokat az országokat sem érinti a drágulás, amelyek nem olyan országokból importálnak élelmiszert, amelyeket megtépázott az időjárás.

A hagyma, az egyik legfontosabb növény az indiai konyhában viszont drágább lett, mert az erős esőzések az ország nyugati részén tönkretették a terményt. Közép-Amerikában az aszály pusztította el a babtermést, ott azért nőttek az árak.

A spekulánsok felerősítik a folyamatokat

A FAO szerint nem a spekulánsokat kell hibáztatni az egyre csak növekvő élelmiszerárak miatt, de tény, hogy nem is segítenek a problémán: a növekvő cukorkereslettel nem tudott lépést tartani a termelés, az árak megemelkedtek; ezt észrevették a spekulánsok, és az árak növekedésére kezdtek el fogadni, ami még feljebb tolta azokat.

Egy hordó olaj ára megközelítette a 100 dollárt a londoni piacon, ilyen magasan két éve nem volt a nyersolaj ára.

Az élelmiszerárakhoz hasonlóan, az olaj drágulása is a növekvő kereslethez, a befektetők érdekeihez és termelési nehézségekhez köthető. Elemzők Kínára mutogatnak, a világ második legnagyobb gazdasági nagyhatalma rengeteg olajat igényel a gyárai üzemeltetéséhez és a sokmillió autó is rendesen fogyasztja az üzemanyagot.

Az olaj drágulása hatással van az üzemanyag és az energia árára is, ami pedig hatással van az előállítás és a szállítás költségére is.

A magas olajár pedig egyre feljebb tolja a benzin és a gázolaj árát a benzinkutakon is, idehaza szinte hetente dönti meg a történelmi rekordot a benzin ára. A mostani elemzések szerint pedig még idén 400 forint fölé kerülhet a benzin literenkénti ára.



  • Vennék
  • Hírek