Mervyn King, a Bank of England kormányzója a The Daily Telegraphnak - a legnagyobb brit konzervatív napilapnak - kijelentette, hogy változatlanul vannak "egyensúlytalanságok" a brit bankrendszerben, sőt ezek az egyensúlytalanságok "ismét növekszenek".
King szerint a lakossági szolgáltatásokat nyújtó bankoknak hosszú távon, folyamatosan kellene törődniük ügyfeleikkel, és fel kell hagyniuk azzal, hogy csak "a jövő heti profit maximalizálására" összpontosítanak.
A jegybanki kormányzó ezzel kapcsolatban súlyos bírálattal illette a kereskedelmi bankokat, mondván: a pénzügyi szolgáltató cégek "tökéletesen elfogadhatónak" tartják, hogy amikor csak módjuk van rá, "pénzt sajtoljanak ki a hiszékeny vagy gyanútlan ügyfelekből".
King szerint a hagyományos feldolgozóipari vállalatok "erkölcsösebb" módon működnek, "nagyon törődnek" alkalmazottaikkal és fogyasztóikkal, és "mindenekelőtt büszkék a termékeikre ... (a bankok esetében) nem érzékelhető ez a hosszú távra szóló kapcsolatápolás".
A Bank of England vezetője kijelentette, hogy továbbra sem sikerült megoldani a "túl nagy, (vagy) túl fontos ahhoz, hogy tönkremenjen" problémáját a bankokkal kapcsolatban, márpedig ennek a koncepciónak "nincs helye a piacgazdaságban".
Nyakig eladósodva
E koncepció jegyében a tavaly májusi választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti brit kormány a pénzügyi válság kirobbanása után közvetlenül összesen 70 milliárd fontot (23 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok életben tartására, és ezzel - évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosítást hajtott végre. A befektetések nyomán például a Royal Bank of Scotland bankcsoportban (RBS) jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés.
A brit államháztartási hiány ugyanakkor békeidőben példátlan - a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát jóval meghaladó - szintre emelkedett az elmúlt pénzügyi évben, és ennek egyik fő oka éppen az összeomlás szélére került bankrendszer állami tőkepótlása volt.