Roubini: Felborulhat az euróövezet

2011.06.14. 17:37

Az euróövezeti válsággal kapcsolatos "zavaros" megoldási próbálkozásokkal nem sikerült gyógyírt lelni az alapvető problémára, az unión belüli széttartó folyamatokra, és ha ez nem változik, az euróövezet rendezetlen módon összeálló adósságmegoldások, és végül - egyes gyengébb tagországok "kihullásával" - a felbomlás felé veszi az irányt - írta a keddi Financial Timesban Nouriel Roubini.

A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora a londoni gazdasági napilapban közölt elemzésében kifejtette: az euró soha nem teljesítette az optimális valutaövezetek fenntartásához szükséges feltételeket. Vezetői ehelyett abban reménykedtek, hogy a költségvetési, a monetáris és az árfolyampolitika hiánya majd felgyorsítja a szerkezeti reformokat, e reformok révén pedig megindulhat a termelékenységi és növekedési konvergencia.

A valóságban azonban ez nem így történt. Paradox módon a korai kamatkonvergencia holdudvar-hatása még inkább széttartó költségvetési politikákat eredményezett, a szerkezeti reformok késlekedtek, és a bérnövekedés is elszakadt a termelékenységtől, ami az euróövezeti periféria versenyképességének gyengülését eredményezte - írta keddi elemzésében az amerikai közgazdász.

Roubini szerint Európa "elakadt" a politikai unió felé vezető úton is, a költségvetési unió megteremtését célzó lépések pedig jelentős "szövetségi-központi" bevételeket igényelnének, valamint euróövezeti kötvények széleskörű kibocsátását is feltételeznék. Ez utóbbi esetben Németország - és más vezető eurótagországok - adófizetői nemcsak saját országuk, hanem a periféria országainak adósságát is támogatnák, márpedig valószínűtlen, hogy a nagy valutauniós országok adófizetői ezt elfogadnák - írta a neves közgazdász a keddi Financial Timesban.

Óvjuk a forintot?

A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-befektetési elemző és tanácsadó csoport szakértői minapi átfogó elemzésükben közölték: szerintük "meggyőző bizonyítékok" vannak arra, hogy a saját fizetőeszközök megőrzése kínálja a legjobb megoldást a felzárkózó európai gazdaságoknak. A ház szerint az elmúlt évtized nagy részében az általánosan elfogadott vélekedés az volt, hogy az euró meghonosítása jelenti középtávon a legmegfelelőbb utat a gazdasági felvirágzás felé, mivel a valutauniós tagság jelentős kereskedelmi előnyökkel és alacsonyabb tőkeköltséggel jár a kelet-európai térség számára. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezeket az előnyöket "túlhangsúlyozták".