Nem rohanunk a német munkáért
A májusban megnyílt uniós munkaerő-piacokon elmaradt a kelet-európai munkaerő ostroma, legalábbis eddig - állapítják meg a német és osztrák nyitás után két és fél hónappal német szakértők.
Májusban nyolc kelet- és közép-európai országból csak mintegy tízezer munkavállaló pályázott németországi álláshelyekre, és ez csupán 4.500-zal több, mint egy éve, amikor Németország még zárva tartotta kapuit - közölte a nürnbergi munkaerő-piaci és foglalkozáskutató intézet IAB, a német bevándorlási hivatal adatai alapján.
Ez igen alacsony szám, és jelenleg nem úgy néz ki, hogy az érkező kelet-európaiak megoldanák a német szakemberhiányt - állapítja meg sajnálkozva az IAB bevándorlási szakértője, aki szerint ha ez az ütem marad, és a következő hónapokban sem nő a Németországban dolgozni akarók száma, akkor az idén csupán 80-100 ezer új munkaerővel lehet számolni Németországban.
Németország - Ausztriával együtt - május elsejei hatállyal, a régi tagállamok közül utolsóként szüntette meg a hét éven keresztül érvényes korlátozásokat, és nyitotta meg munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott uniós országok munkavállalói előtt.
A krónikus szakemberhiány megszüntetésére Németországnak a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lenne szüksége - jelentette ki a német munkaügyi hivatal vezetője a Die Welt német konzervatív napilapban még májusban. Frank-Jürgen Weise szerint 2025-ig 6-7 millió fős pótlólagos szakemberigény alakul ki, amelyet a hazai munkaerő "talán fele részben" lesz képes betölteni.
Emellett a német cégek oda telepítik majd tevékenységeiket, ahol szakembereket találnak, de racionalizálásra is kényszerülnek, hogy kevesebb képzett dolgozóra legyen szükségük. Ezzel együtt is több mint kétmillió képzett munkaerőre lenne még igény, akiknek külföldről kellene érkezniük ahhoz, hogy a német gazdaság megfelelő növekedése fenntartható legyen - véli Weise.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
