A július 14-én felvett interjúban Trichet hangsúlyozza, hogy az EKB érthetően és világosan figyelmeztette az országokat a fizetésképtelenség elkerülésére, mondván: államcsőd esetén nem áll módunkban fedezetként elfogadni egy fizetésképtelenné vált ország kötvényeit.
Az EKB nem tartja megfelelő megoldásnak eurókötvények kibocsátását az adósságválság megoldására. Ehelyett kvantum-ugrást tart szükségesnek elérni az euróövezeti országok pénzügyeinek felügyeletében, valamint az EFSF támogatási mechanizmus lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb felhasználását szorgalmazza.
Az EKB elnöke ellenzi a magánbefektetők bevonását a görög adósságtörlesztési terhek enyhítésébe a második segélycsomag keretében.
Az cikkben idézett érvelése szerint a világon mindenhol a legjobb magánbefektetői részvétel a közvetlen külföldi befektetés, a privatizáció és a spontán tőkepiaci finanszírozás, amire a lehető leghamarabb vissza kell térni.
Trichet egységes álláspont képviseletére szólítja fel az euróövezeti országokat krízis idején, valamint nem helyénvalónak minősíti a vádat, miszerint Angela Merkel német kancellár túl későn reagált volna a kialakult krízishelyzetre. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a krízishelyzet nem rendítette meg az európai integrációba vetett hitét, mert az európai országok mindig is összefogtak amikor nagy volt a tét.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
