Egyszerűsítik a befektetési alapok tájékoztatóját

Az egyik nagyobb hazai befektetési alapunk kibocsátási tájékoztatója 94 oldalnyi száraz jogi szövegből, táblázatból, felsorolásból, listából áll. A fontosabb adatok összefoglalására szolgáló rövidített tájékoztató pedig 22 oldal, és semmivel sem emészthetőbb szöveg, mint a hosszú verzió, inkább csak annak kivágott részeiből álló mozaik.

Egy véletlenszerűen kiválasztott, itthon kapható külföldi alap rövidített tájékoztatója a hazai interneten 16 oldalas jogi szöveg angol nyelven. Nem csoda, hogy bár a jegyzési íveken alá kell írni azt, hogy a tájékoztatót a befektető megismerte, túlnyomó többségük még a rövidebb verziót sem szokta elolvasni, szórólapok, a fiókalkalmazottak elmondása, egyszerű adatlapok alapján tájékozódik - írja a Napi.

Egyszerűsítenek a dolgon

Az Európai Unióban elvileg július 1-jétől lett volna kötelező, de sok helyütt, ahogy nálunk is, még várat magára a befektetési alapokról szóló UCITS IV direktíva bevezetése, amely többek között erre a problémára nyújt megoldást.

Több országban, mint Németország vagy a fontos pénzügyi központként rengeteg, hazánkban is forgalmazott alapnak kereteket adó Luxemburg, már életbe lépett. A kisbefektetők számára leglátványosabb eleme a KIID (Key Investor Information Document) bevezetése, ami egy kettő-, bonyolultabb esetekben háromoldalas hivatalos dokumentum a legfontosabb tudnivalókkal.

Az új dokumentumnál végre előírás, hogy érthetően legyen megfogalmazva, és ötféle kategóriában kell előírt információkat tartalmaznia: befektetési cél és befektetési politika, kockázati és hozamprofil, a költségek, a korábbi hozamok és végül praktikus információk, mint a kibocsátó, forgalmazó személye, elérhetőségei vagy a további információk fellelhetősége.

A cél azonban nemcsak az, hogy érhetőbbek legyenek az egyes alapok, hanem az is, hogy két konstrukció KIID-adatlapjait egymás mellé helyezve össze lehessen azokat hasonlítani - teszi hozzá a Financial Times Deutschland.

Egy jelentős újítás a kockázati és hozamprofil meghatározása, ahol minden alap kockázatát egytől hétig terjedő skálán kell értékelni - a hetes a legmagasabb kockázatot jelöli. Eddig ahány ház, annyiféle skálát használtak. A kockázatot az alap hozama és öt évre visszamenőleg számított hzamingadozása alapján kell megállapítani. Sokkal világosabbá teszik az előírások a költségek bemutatását is.