Koronavírus adatok

2022. jan. 19.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Fábián, Sebestyén
-3 °C
5 °C

Újabb ötlet a görögök megmentésére

2011.09.29. 11:29

A Roland Berger stratégiai tanácsadó cég - sajtóhírek szerint a német kormány megbízásából - új tervet készített a görög adósságválság megoldására, amely az egyoldalú hitelnyújtás helyett kissé kreatívabb, s aktívabb európai részvételt feltételez. A görög állami vagyont egy holdingcégbe szerveznék, majd ezt eladnák az EU-nak 125 milliárd euróért, írja a Napi Online.

A görög adósságválság - megspékelve több eurózóna tagállam elleni spekulatív támadással - hatalmas nyomást alá helyezte az európai költségvetési és monetáris politikát. Az eurózóna egységét nem lehet megvédeni megszorítások (jelentős kiadáscsökkentés az érintett országokban), szolidaritás (a terhek megosztására való hajlandóság) és kreativitás (a tőkepiacok szabályainak megértése és az ahhoz alkalmazkodó megoldások) nélkül. Az európai döntéshozók eddig a hagyományos módszerekkel próbálták megoldani a problémát, ám ezek a próbálkozások mindeddig csak súlyosbították a helyzetet. A válság megoldása azonban kritikus fontosságú az európai unió egysége és fejlődése szempontjából - áll a német Roland Berger Consulting, Európa harmadik legnagyobb tanácsadó cége elemzésében.

A stratégiai tanácsadó által Eureca projektnek keresztelt csomag alappillére a görög állami vagyon összegyűjtése egy holdingcégbe 125 milliárd euró értékben, majd ennek a holdingcégnek az eladása az Európai Uniónak 125 milliárd euróért. Az összegből a görög állam visszavásárolná kötvényeit az ECB-től és az EFSF-től (az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköztől).
Ily módon a görög államadósság a GDP 145 százalékáról 88 százalékra csökkenne, miközben az ECB és az európai adófizetők görög kitettsége nullára esne.

Az uniós tulajdonná váló görög állami vagyon hatékonyabb működésére további 20 milliárd eurót lenne szükséges fordítani, amelynek eredményeképp ennek a vagyonnak privatizációs értéke 40-60 milliárd euróval emelkedne - a tanulmány szerint. Mellékhatásként a beruházott összeg 8 százalékkal növelné a GDP-t, amivel a GDP-növekedés mínusz ötről plusz öt százalékra emelkedne, s ez a GDP 4 százalékának megfelelő mértékben növelné az adóbevételeket.

Az adósságszolgálat több mint 50 százalékkal csökkenne az adósságcsökkenés illetve az adósbesorolás javulásának együttes hatásaként. Ezek az intézkedések lehetővé tennék, hogy Görögország adóssága a továbbiakban évi egy százalékkal csökkenjen, amivel 2025-re elérhetővé válik a Maastrichti 60 százalékos adósságplafon.

Az EU által megvásárolt és feljavított görög eszközöket nagyrészt privatizálnák. Amennyiben az ebből befolyó bevételek összege meghaladná a 125 milliárd eurót, akkor a nyereség 2025-ben a görög államot illetné, amit adósságcsökkentésre fordíthatna. Amennyiben a Hellén Helyreállítási Alap veszteséges lenne a 125 milliárd eurós értékhez képest, úgy azt 2025-ben a görög államnak kellene kipótolnia, legfeljebb az akkori GDP 30 százaléka (150 milliárd euró) erejéig.

Az intézkedéseknek több pozitív hatása lenne a Roland Berger várakozása szerint. A CDS-spreadek a jelenlegi 20 százalékról hatalmasat esnének, ami veszteségeik realizálására késztetné a spekulánsokat, valamint elvenné a kedvüket attól, hogy Írország, Portugália vagy Spanyolország összeomlására játsszanak.

A görög állami cégek teljes privatizációja kiirtaná a korrupciót, fellendítené viszont a hosszú távú növekedést és a befektetéseket. Az államkötvényeket birtokló görög bankok tőkéje a kötvények értékének emelkedésén keresztül 30 milliárd euróval nőne. Ez visszaállítaná a bankrendszer fizetőképességét és 95 százalékkal csökkentené az ECB Görögországgal kapcsolatos kockázati kitettségét, egyúttal véget vetne a görög finanszírozási krízisnek.

Az intézkedések rövidtávú hatásaként az adósság 145-ről a GDP 88 százalékára csökkenne átütemezés nélkül, s Görögország emellett visszanyerhetné befektetői (A, vagy A+) hitelbesorolását, a CDS-spread pedig 20-ról 5 százalékra esne szinte azonnal, amivel jelentősen csökkenne a kamatteher. Az ECB görög kockázati kitettsége nullára csökkenne, miközben az európai adófizetők kockázata is minimálisra esne.

Közép és hosszú távon kivédené az állami vagyon pusztulását, ami egy gyors ütemű privatizációnál fenyegetne. Támogatná a hosszú távú növekedést megalapozó strukturális reformokat, beindítaná a görög gazdaságot és munkahelyeket teremtene. Görögországot képessé tenné, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek révén adóssága 2025-re a GDP 60 százaléka alá csökkenhet.

A terv kritikusai rámutatnak, hogy az eddigi privatizációs tervek során 50 milliárd eurónyi eladható vagyont is nehezen tudtak összeszedni, nemhogy 125 milliárd eurónyit, ami a görög GDP 54 százaléka. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a privatizálható eszközök nagy része hasznosítatlan ingatlan, vagy például görög bankrészvény, amelyek jelentős kockázatot hordoznak, s nem valószínű, hogy könnyen találnának rá vevőt. Ráadásul egy ilyen hatalmas privatizáció erős társadalmi ellenállással találkozhat, s még az sem biztos, hogy a hatóságok nem tennének keresztbe minden lehetséges eszközzel a Hellén Helyreállítási Alapnak.

Egyes elemzők szerint a terv nem tesz mást, mint megpróbál valamilyen fedezetet állítani a Görögországnak nyújtott hitelek mögé, vagyis pont azt, amit korábban a finnek próbáltak elérni, s ami oly heves ellenállással találkozott az EU részéről.



  • Eladnék
  • Hírek