Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Barroso: Közel a megállapodás

2011.10.22. 22:36

A német álláspont győzött az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapról (EFSF) szóló vitában: eszerint az alap továbbra sem működhetne bankként, és nem vehetne igénybe a tagországok által kibocsátott államkötvényeket hitelfelvételhez. Párizs így akarta akár 2000 milliárd eurós szintig lökni az intézmény mozgásterét, de Berlin és a jellemzően a német álláspontot követő Európai Központi Bank is veszélyes megoldásnak tartotta és ellenezte ezt. A német modell egyfajta biztosító-szerű megoldásról szól, mely korlátozott mértékben, a korábbi hírek szerint 30 százalékban átvállalná a befektetők államcsődből származó veszteségét – egész pontosan egy ilyen helyzetben a kötvények levágásából fakadó első 30 százalékos veszteséget fedezné.

Azt nem tudni, hogy ez utóbbi modell részleteinek kidolgozásával hol tartanak, de Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter közlése szerint a miniszteri tanácskozás napirendjéről immár lekerült az a francia javaslat, hogy az európai stabilitási alapot "bankszerű jogosítványokkal" ruházzák fel.

Görög pénzügyek

A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. Az utolsó lezárt évben, 2010-ben így a GDP-hez viszonyított 144 százalékos arány mára 150-160 között van valahol. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavaly 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani idén sem.

A kérdésnek azért is van jelentősége, mert a vasárnap, majd szerdán már kormányfői csúccsal folytatódó tanácskozáson egyebek között döntést kell hozni arról, hogy a nyilvánvalóan elkerülhetetlenné vált görög fizetésképtelenség mekkora részét hárítják a befektetőkre, döntően a görög állampapírokból jelentős mennyiséget tartó olasz és francia bankokra.

A szombaton napközben kiszivárgott hírek szerint 50 százalékot. A pénzügyminiszteri csúcson megállapodtak az európai bankok összehangolt tőkeemelésének számos részletében, köztük abban, hogy az érintett pénzintézeteknek jövő nyárig 9 százalékra kell emelniük a kockázatos értékpapírok elégséges fedezetét jelző, úgynevezett tőkemegfelelési mutatójukat. Egyes bankok esetében ez a mutató jelenleg csak 5 százalék körüli. Abban is majdnem teljes körű egyetértés mutatkozott, hogy a tőkésítés nagyságrendje 100-110 milliárd euró lehet. Egy uniós forrás 108 milliárd eurós pontos értéket említett.

A jutalmakat és osztalékokat a bankoknak korlátozniuk kell, amíg az említett szintet el nem érik, írja az MTI.

Közel a megállapodás

Kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az adósságválságra megoldást jelentő intézkedéscsomag ügyében - mondta szombat este újságíróknak José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A német kancellár és a francia elnök szombat délután telefonon tanácskozott a vasárnapi csúcs előtt. Angela Merkel szerint  "összességében realista megközelítésre" sikerült jutni az adósságválság sújtotta Görögország ügyében. Rendelkezésre fognak állni a szükséges eszközök az euró megvédéséhez - hangsúlyozta a német kancellár, de hozzátette, hogy ennek érdekében még sok munka van hátra, és hogy vasárnap nem várhatóak végleges döntések.

A francia államfő egyelőre nem nyilatkozott. Nicolas Sarkozy egyébként párizsi sajtóértesülések szerint szombaton háromszor látogatta meg a kórházban feleségét, Carla Bruni-Sarkozyt és újszülött leánygyermeküket.