Megkezdődött a csúcs Európa megmentéséről

Megkezdődött vasárnap délelőtt az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek egynapos találkozója. A már hagyományos őszi értekezlet fő témája ezúttal az euróövezet adósságválságának rendezése, az uniós közös pénzt használó övezet gazdasági stabilitásának erősítése.

A tanácskozásra érkező Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy nem vár döntéseket sem a brüsszeli eurómentő EU-csúcstól, sem az azt követő euróövezeti csúcstól. Szerinte a végleges megállapodásokra csak a következő, szerda estére tervezett euróövezeti csúcstalálkozón lehet majd számítani.

Merkel szerint nagyon bonyolult folyamatokról van szó, például ami az EFSF pénzügyi mentőmechanizmus működtetési módját illeti. A kancellár azt mondta, hogy az uniós alapszerződés esetleges megváltoztatásának a kérdése sem lehet tabu, hiszen EU-szinten erőteljesebb cselekvési lehetőségeket kell teremteni a pénzügyi válságok elhárításához.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is visszafogottan nyilatkozott. Szerinte abszolút kulcsfontosságú találkozókról van szó, amelyeken „muszáj megoldást találni..., meg kell oldani ezt a pénzügyi válságot".

A 27 tagország csúcstalálkozója - amelyen Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli - a tervek szerint vasárnap késő délután az euróövezeti vezetők értekezletére szűkül, amelyet viszont két lépcsőben tartanak, szerdai befejezéssel.

A tanácskozáson egyebek között döntést kell hozni arról, hogy a nyilvánvalóan elkerülhetetlenné vált görög fizetésképtelenség mekkora részét hárítják a befektetőkre, döntően a görög állampapírokból jelentős mennyiséget tartó olasz és francia bankokra. A szombaton napközben kiszivárgott hírek szerint 50 százalékot.

Vasárnap reggeli hírek szerint a találkozón megkülönböztetett figyelem irányul Olaszországra is, miután a pénzügyi piacokon növekszik az aggodalom, hogy Silvio Berlusconi kormánya tartani tudja-e a tervezett államháztartási hiányt.

Szakítani a hitelből éléssel

Orbán Viktor szerint Európa gyengesége abból fakad, hogy eladósodottak a tagállamai, ezért az európai gazdaság talpra állásának legfontosabb feltétele az, hogy szakítani kell néhány olyan dologgal, például a hitelből éléssel.

A miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának Brüsszelből, az európai uniós válságkezelő csúcstalálkozó helyszínéről nyilatkozva azt mondta, hogy Magyarország és a nagy európai államok érdeke egybeesik. Kiemelte ugyanakkor, hogy bár szükség van közös döntésekre - ellenkező esetben ugyanis az európai gazdaság hanyatlásba zuhan -, minden országnak lehetőséget kell adni arra, hogy a saját útját járja. Magyarország is "nagyon gyakran, a többi európai országtól eltérő intézkedésekkel próbál úrrá lenni" saját nehézségein, mondta.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarországnak az az érdeke, hogy a pénzintézetek konszolidációjába olyan országoknak ne kelljen befizetniük, amelyek nem felelősek a kialakult helyzetért, illetve amelyeknek bankjai nincsenek bajban. Hozzátette, az egyetlen európai méretű, komoly magyar bank, az OTP nem szenved ilyen problémától, a legutóbbi európai stresszteszten a harmadik helyen zárt a kontinens bankjainak sorában.