Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Az államcsődről szavazhatnak a görögök

2011.11.01. 14:10 Módosítva: 2011.11.01. 17:01
Hiába kötöttek múlt héten kompromisszumot az eurócsúcson, Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök most úgy tűnik, kihátrálna az országot a csőd széléről visszarántó egyezségéből: a népet kérdezné a megszorításokról. Ha a görögök nemet mondanak, az egyenlő a csőddel. A piaci optimizmus hamar elillant, a tőzsdék esnek, az euró gyengül.

Hatalmas kockázatot vállalt a népszavazás bejelentésével a görög kormány, a következmények pedig kiszámíthatatlanok: az európai politikusok kedd délelőtt még hallgattak, de a tőzsdék már esnek, az euró gyengül. Az európai sajtó, a Handelsblatt és a Financial Times Deutschland bírál, londoni elemzők úgy vélték, Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget.

A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást.

2011-11-01T123329Z 3054856 GM1E7AD1KG801 RTRMADP 3 GREECE-REFERE
Fotó: Thierry Roge

A ház elemzői szerint ebben az esetben aligha lesz elkerülhető a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből. Ebben az esetben pedig Görögország semmilyen segélyre nem számíthat, be kellene jelenteni az államcsődöt.

Több elemző és bankár ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a annak várható kimenetelétől függetlenül már önmagában a népszavazás bejelentése is veszélyes és káros piaci bizonytalanságot szül.

Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet, mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is, az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak.

Szakad a piac

Bár úgy tűnt, hogy a múlt szerdai eurócsúccsal megindulhat az eurózóna adósságválságának rendezése – az övezet döntéshozói hosszú idő óta először álltak elő olyan javaslatokkal, amelyektől érdemi változást remélt a piac – a görög miniszterelnök hétfő esti bejelentése, miszerint népszavazást ír ki a megállapodásról, újra meghozta a rossz hangulatot.

A múlt hét második felét jellemző piaci optimizmus már azután kezdett elpárologni, miután Kína a vártnál kevésbé mutatkozott eltökéltnek abban, hogy besegít az eurósánc felhúzásába, amikor azonban Jeórjiosz Papandreu bejelentette, hogy a görögök népszavazással dönthetnek a megszorító politika folytatásáról, az euró újra hanyatlásnak indult, a dollárral szemben, kedden délután 1,368 dollárt adtak egy euróért, hétfő reggel még 1,415 volt az árfolyam.

A tegnapi megingást követõen ma már meredek esésbe kezdtek az európai indexek is, a DAX a nyitást követõen már 6 százalékos csökkenést mutat, de a francia CAC is 3,8 százalékkal esik, eközben a londoni FTSE100 három százalékot veszített értékéből. A New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 2,13 százalékkal, az S&P-500-as 2,49 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 2,92 százalékkal volt a hétfői záró alatt a kereskedés első perceiben. Megszenvedi a bizonytalanságot a forint is, az euróval szemben a reggeli 303-as szint környékéről 309-ig gyengült.

Látszólag megegyeztek

A múlt szerda éjszakai eurócsúcson – akkor látszólag a görög miniszterelnökkel egyetértésben – arról döntöttek, hogy Görögország adósságának felét önként elengedik a bankok, így formális csőd nem fenyegeti. Azt ajánlották a bankoknak, hogy a meglévő görög állampapírjaikat cseréljék 30 éves kötvényekre, ez a magánkézben lévő 205 milliárd eurós adósságállományt megfelezné. Az így keletkező veszteségüket pedig részben a kibővített Európai Pénzügyi Stabilitási Alap feltőkésítési segítségével enyhíthetik.

Hatalmas adósság

A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. Az utolsó lezárt évben, 2010-ben így a GDP-hez viszonyított 144 százalékos arány mára 150-160 között van valahol. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavaly 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani idén sem.

A magánszektor áldozatvállalásával megnyílna a lehetőség arra, hogy az államadósság szintje a 2012-re várható GDP-arányosan 182 százalékos szintről 2020-ra 120 százalék alá csökkenjen. Görögország így hozzájuthat az újabb hitelhez is. Nicolas Sarkozy a találkozó után bejelentette: a Görögország támogatását célzó új program összértéke 130 milliárd euró körül lesz, és nagyobb része a magánszektortól származik majd.

Ahhoz, hogy Görögország elkerülje az összeomlást, és megkapja az eurózóna segítségét, természetesen további megszorításokra van szükség, amit az Európai Központi Bank, Brüsszel és az IMF kérnének, az eddigieknél sokkal szigorúbban számon, a trojka állandó képviselete Athénben folyamatosan monitorozná a költségvetési folyamatokat.

A szükséges reformok végrehajtását a múlt héten még Papandreu miniszterelnök is minden alternatíva nélküli esélynek nevezte, különös fordulat, hogy hétfőn ennek ellenére úgy döntött, népszavazást kezdeményez.

Aligha egyeztetett

A hétvégén publikált felmérésekből adódó, a népszavazáson várható elutasító döntés tovább fokozza a bizonytalanságot, ráadásul Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a megállapodás parlamenti szavazását kész kormányával szembeni bizalmi szavazással összekötni. A 2009-ben győztes szocialisták frakciójában a belső ellenzék is egyre nagyobb. A népszavazás időpontja ráadásul egyelőre bizonytalan, egyes források szerint arra leghamarabb januárban kerülhet sor.

Sarkozy minisztereivel egyeztet

Sarkozy kedd délután öt órára rendkívüli miniszteri értekezletet hívott össze az Elysée palotába, melyen a fontosabb minisztereken kívül a központi bank vezetője is jelen lesz, a téma pedig a görög válság lesz, írja a portfolio.hu. Sarkozy elnökön kívül Fillon kormányfő, Noyer, a franica nemzeti bank elnöke, valamint a költségvetési és a gazdasági tárcák vezetői és a külügyminiszter lesz jelen. Sarkozy szóvívője megerősítette, a francia elnök Merkel kancellárral is egyeztetni fog, hogy megvitassák a görög kormány nem várt lépését.

„Valószínűsíthető, hogy a görög miniszterelnök múlt héten nem egyeztetett Angela Merkellel és Nicolas Sarkozy-vel a népszavazás ötletéről” – írta a Guardian, miután a német és francia kormány hivatalosan nem reagált Papandreu bejelentésére. A Merkel-kormány szóvivője meglehetősen visszafogottan csak annyit mondott, hogy a tervezett referendumról Berlin még semmifajta hivatalos értesítést nem kapott, ezért egyelőre nem foglal állást. Nem hivatalos források szerint azonban német kormánykörökben is erős az értetlenség. Kora délután egy szűkszavú kommentárban görög belpolitikai kérdésnek minősítették a döntést, jelezve ugyanakkor, hogy a mentőcsomag véglegesítésére az év végéig szabtak határidőt a múlt heti tárgyalásokon, és ezen minden érintett keményen dolgozik is.

Egy befolyásos szocialista képviselő, Vaszo Papandreu is szembeszállt a kormányfő referendumtervével és kedden egy nemzeti egységkormány megteremtését követelte, amit szerinte előre hozott választásoknak kell követniük. A keddi görög sajtó egyöntetű véleménye, hogy lépésével Papandreu rendkívül megemelte a tétet, és felteszik a kérdést: vajon a kormányfő tájékoztatta-e előzetesen tervéről legfontosabb hivatali kollégáit, elsősorban Angela Merkel német kancellárt.

A liberális Kathimérini "rendkívül kockázatos kezdeményezésként" értékelte Papandreu lépését, a baloldali Elefthérotypia pedig a "politikai vereség" beismerését látja ebben. Iliasz Nikolapopulosz politikai elemző véleménye szerint ez a pókerhúzás egy olyan döntés, amely az ország szempontjából öngyilkossággal felérő lehet, és veszélybe sodorhatja azokat a kényes tárgyalásokat, amelyek a brüsszeli megállapodás után kezdődtek meg a görög adósságot finanszírozó magánbankokkal.

Mihalisz Macurakisz, a görög Alpha Bank vezető közgazdásza úgy látja: Papandreu kényszerből választotta ezt a megoldást, hogy kiutat találjon a belpolitikai helyzetre, ahol az ellenzék kategorikusan elutasít bármiféle segítséget, miközben a társadalomban egyre szélesebb körű a tiltakozás az életszínvonal meredek zuhanása miatt.

Jeorjiósz Pagulatosz közgazdász, európai ügyekben járatos szakértő azt húzta alá, hogy a szocialista kormánynak most a legitimitását kell erősítenie, szorosabbra kell vonnia sorait, hogy elfogadtassa az újabb áldozatvállalásokat. Pagulatosz szerint a referendum melletti döntés lehetővé teszi a görög végrehajtó hatalom számára, hogy időt nyerjen, méghozzá úgy, hogy a lépés nem feltétlenül lenne destabilizáló hatással az eurózónára. Az EU ugyanis szerinte már bizonyította - s itt egy korábbi, elutasító döntéssel zárult ír népszavazásra utalt - hogy "megvannak az eszközei a negatív konzultációkkal való szembenézésre". 

Rainer Bruederle a német FDP politikusa a Deutschlandfunk rádióban úgy fogalmazott, felháborítja a görög népszavazás bejelentése. Szerinte más országok komoly áldozatokat hoznak a görögök rossz gazdaságpolitikája miatt. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök az MTI beszámolója szerint úgy fogalmazott: "kétségen kívül áll", hogy a görög bejelentés zavart okoz a tőkepiacokon. Az olasz kormányfő közleményében kiemelte: "a görög bejelentés váratlan volt és bizonytalanságot szül az előző heti euróövezeti csúcs után, illetve a cannes-i G20-as csúcs előestéjén".

Szeretne-e Ön további megszorítást?

Egyelőre persze nem tudni, hogy pontosan mi lesz a kérdés a népszavazáson, ez ugyanis a szavazás kimenetelét is alapvetően befolyásolhatja. Illetve nem tudni a népszavazás időpontja mellett azt sem, mi történik akkor, ha a görögök az euró ellen szavaznak?

Arra ugyanis, hogy a népszavazás igent mond majd a megszorításokra, túl nagy összegben nem érdemes fogadni. Görögországban már másfél éve folyamatosan tüntetések zajlanak a megszorítások ellen, ezek között pedig voltak országos sztrájkok, több tízezres demonstrációk és halálos áldozatokkal járó összecsapások is a rendőrök és a tüntetők között.

Sikertelen megszorítások

A mentőcsomag ugyanis érintetlenül hagyta a probléma gyökerét.  A csődtől IMF-segélyekkel megmenekülő országok jellemzően nem valutauniók részei, így a megszorítások hatását részben ellensúlyozni tudják azzal, hogy a valuta leértékelődésével javul az exportteljesítményük. Az eurózóna részeként Görögországnak
erre nincs lehetősége. Azzal, hogy növelték a forgalmi adót, és felpörgött az infláció, az euróövezeten belül még rosszabb lett a pozíciójuk, miközben kifelé sem javult. Az állami bérek csökkentésétől sem javult a versenyképesség, hiszen ehhez főleg a magánszektornak kellene
felpörögnie. A nemzetközi versenyképtelenség pedig a görög gazdaság egyik legnagyobb problémája.

2010 májusban az első országmentő csomaghoz szükséges megszorítások (melyek közé a fizetés- és nyugdíjcsökkentés mellé különféle adóemelések is tartoztak) a görög katonai diktatúra 1974-es bukása óta a legnagyobb tiltakozásokhoz vezetett. Százezren gyűltek össze Athénban, a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel és egy erőszakos csoport egy bankot is felgyújtott, az esetnek három halálos áldozata lett. A parlament mindezek ellenére megszavazta a megszorításokat, októberben pedig életbe is léptek az intézkedések, akkori felmérések szerint a görög társadalom 60 százalékának ellenkezése mellett.

Az ellenkezés pedig még tovább erősödött, amikor 2011 első felére egyértelművé vált, az ország a mentőcsomag és a megszorítások ellenére sem lábalt ki a bajból és további fájdalmas intézkedésekre lesz szükség. Eközben pedig a bűnözés is elszabadult Athénban.

A tüntetők májusban már arról beszéltek, nem bírnak el további megszorításokat, és éppen azt javasolták, ami most történni fog, vagyis, hogy írjanak ki népszavazást az újabb intézkedésekről. Miközben a kormány túlélt egy bizalmi szavazást, tízezrek tüntettek ellene az utcán, az újabb megszorítások megszavazása közben pedig utcai harcok  zajlottak Athénban.

Az újabb lépések ennek ellenére folytatódtak: a jövedelemadó alsó sávját csökkentették, egyszeri szolidaritási adót vetettek ki és minimumadóval sújtották ki az egyéni vállalkozókat, akiket az országban a legnagyobb adóelkerülőknek tekintenek (az adóelkerülés ugyanis szintén az ország alapvető problémái közé tartozik). Ősszel aztán 30 ezer közalkalmazott elbocsátását jelentette be a kormány, melyet újabb összecsapások követtek a rendőrök és a tüntetők között. Ekkor már ez nem is volt meglepő: nyáron a tiltakozók megígérték, hogy a megszorítások megszavazása csak pürrhoszi győzelem lesz a kormány számára, és minden lehetséges eszközzel folytatják az ellenállást.