Jusztin
13 °C
30 °C

Élet a válság által ostromoltan

2011.11.05. 11:28 Módosítva: 2011.11.05. 13:33
Noha a közvetlen politikai válságot megúszta Görögország – miután a pénteki szavazás nyomán a helyén maradt a Papandréu-kormány –, az évek óta húzódó gazdasági krízis nem oldódott meg. Épp ellenkezőleg, a görög mindennapokban mindinkább érezhetők a válság hatásai: a jövedelmek csökkennek, az árak emelkednek, a munkanélküliség nő. A közvélemény ugyan még európárti, de egyre többen vannak, akiknek elegük lett, és visszavárják a drachmát.

„A boltok nálunk évente kétszer tartanak nagy leértékeléseket, egyszer a téli szezon végén, egyszer nyár végén, amikor befejeződik az idegenforgalmi szezon. Sokaknak meglepő is, hogy idén szinte egész évben folyamatosan voltak, illetve vannak akciók. Ennek ellenére a legtöbb üzletben alig van vevő” – mondja a göröroszági Korfu szigetén élő Edina.

A nem létszükségleti cikkek egy része, így például a ruházati termékek, valamint egyes szolgáltatások iránt annyira visszaesett a vásárlási kedv, hogy a kereskedők, szállodások, vendéglátósok folyamatos akciókra, kedvezményekre kényszerülnek, mondja az Athénban élő Attila is. Ezeket az akciókat és a visszaeső keresletet azonban a csekély tőkével rendelkező kisboltosok nem bírják. Az utóbbi hónapokban rengeteg üzlet húzta le a rólót, köztük Athén frekventált helyein lévők is.

Az utóbbi hónapokban rendszeressé váltak a tüntetések
Az utóbbi hónapokban rendszeressé váltak a tüntetések
Fotó: Louisa Gouliamaki

A Görögországban élő magyarok általános tapasztalata, hogy a legtöbb gondot az árak emelkedése okozza. „Áremelések már voltak, de olvastuk, hogy december végéig, illetve következő év elején nagyon sok minden fog drágulni” – mondta Edina, hozzátéve, hogy közben az embereknek egyre kevesebb pénzből kell megélniük.

A szigeten egyelőre nem érzékelik olyan súlyosan a válsághangulatot, mint ahogyan az a hírek szerint Athénban vagy a nagyobb városokban megjelenik, de „sztrájkok nálunk is egész évben voltak, hol a buszosok, hol a bankosok, hol a szemétszállítók sztrájkolta, és utcai tiltakozások is voltak, de azok nem fajultak erőszakba, mint a nagyobb városokban”.

Egy másik Athénban élő magyar – kérte, hogy még a keresztnevét se írjuk le –, arról beszélt, hogy a városban egyre hosszabb ideig tart a banki ügyintézés, mert egyre nő azok száma, akik ki akarják venni betéteiket. A statisztikai adatok is azt mutatják már hónapok óta, hogy a görög bankokban elhelyezett pénzmennyiség folyamatosan csökken.

A tüntetők gyakran össze is csaptak a rendőrökkel
A tüntetők gyakran össze is csaptak a rendőrökkel
Fotó: Louisa Gouliamaki

Ennek több oka van: egyfelől az emberek a bizonytalanság miatt elkezdték a pénzüket külföldi bankszámlákra utalni, illetve készpénzben eurót felhalmozni. Ha ugyanis az országban bekövetkezik az államcsőd, akkor az a bankrendszer stabilitását is veszélybe sodorja, bizonytalanná válhat a bankbetétek kifizetése is. Emiatt az elmúlt időszakban olyan intézkedéseket hoztak, amelyek megnehezítik a pénzfelvételt.

Másfelől azért is csökken a betétállomány, mert a görögök többségének jelentősen csökkent a jövedelme – illetve sokan el is vesztették állásukat, és így biztos megélhetésüket is – a megszorítások miatt, ezért elkezdték felélni a megtakarításaikat. „A megszorítás összes intézkedése egyszerre, hidegzuhanyként zúdult az országra” – mondja Attila, példákat is idézve: egy buszsofőr a korábbi 1500 helyett 700 eurót visz haza, az adómentes jövedelmek határa évi 12 000 euróról évi 5000 euróra csökkent.

A munkanélküli-segély mindössze 450 euró, ráadásul ennek az ellátásnak a fél-egy éves időtartamát is épp most csökkentik. Ez már csak azért is elkerülhetetlen, mert egyre több állástalanról kell gondoskodnia a költségvetésnek, jelentősen megnőtt a munkanélküliség a legutóbbi intézkedések nyomán, főként az állami szférában volt jelentős a tartalékba helyezett vagy elbocsátott dolgozók aránya. A vállalkozások, nemcsak a hazai kkv-k, hanem a multik is, egyre többször választják a csökkentett munkaidőt, ami körülbelül egy segély értékű fizetéssel jár.

A kevesebb pénzt ráadásul úgy kell elkölteni, hogy jelentősen drágult az élet. Az ott élő magyarok szerint a mindennapi árucikkeknél van egy érezhető áremelkedés, holott számos termék – például az üzemanyag – eddig is drágább volt, mint a régi uniós tagországok egy részében. A gazdasági válságot jellemző pánikhangulatú felvásárlásokra egyelőre nem látnak példát az ott élő magyarok, még a legalapvetőbb árucikkekből sincs hiány.

A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandréu, mellette pénzügyminisztere, Evángelos Venizélos
A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandréu, mellette pénzügyminisztere, Evángelos Venizélos
Fotó: Georges Gobet

A létminimum közeli élet eddig ismeretlen volt a görögök nagy többsége számára, most viszont hirtelen tömegek kerülnek ennek szélére, mondták többen is. Edina szerint különösen nagy problémát jelent, hogy évekre visszamenőleg is kivetettek új adókat és járulékokat, „ezzel teljesen ellehetetlenítik a hétköznapi emberek életét”.

Romlik a közbiztonság

Az elmúlt hónapokban drasztikusan romlott a görög közbiztonság is, de eltérőek a vélemények, hogy ez a válság hatása-e. A neve közlésétől is elzárkózó athéni magyar férfi szerint ennek a legfőbb okozója, hogy rengeteg bevándorló érkezik Afrikából és Ázsia közeli országaiból, hiszen itt az Európai Unió kapujának Görögország tekinthető. A menekültek egy része régebben elvégzett olyan idénymunkákat a földeken, amelyeket a helyiek már nem voltak hajlandóak, viszont a válság miatt egyre kevésbe alkalmazzák őket. Ráadásul az arab tavasz forrongásai miatt óriási menekülthullám árasztotta el az országot, amit a politika nem tudott megfelelően kezelni.

Az áremelkedések, a gazdasági és politikai bizonytalanság az ország gazdaságának egyik húzóágazatát is károsan érintették: jelentősen visszaesett idén az országba érkező turisták száma. „A szezon nálunk április közepén szokott kezdődni, de most június közepére tolódott ki. És míg máskor még októberben, novemberben is vannak itt vendégek, főleg németek, akik szeretik ezt az őszi időjárást, most szeptember végén kiürült a sziget” – mondja Edina.

Az áremelkedések között is különösen fájó a rezsiköltségek növekedése. A görögöknek korábban nem kellett takarékoskodniuk áram- és vízfogyasztásukkal, és azzal sem, hogy mennyit fűtenek. Erre mostanában kezdtek csak odafigyelni. A fűtolajért, a vízért és az áramért fizetendő díj is jelentősen megnőtt. Leginkább az áram ára ugrott meg az utóbbi időben, mivel azt több extraadóval is sújtják, azért, mert az áramszámlát muszáj befizetni, ha az ember nem akarja, hogy lekapcsolják a villanyt a lakásában. Bevezettek például a létező ingatlanadó mellé egy szolidaritási ingatalanadót, amit két részletben kell befizetni, és azt is az áramszámlához csapták hozzá.

„Az egyik legnagyobb gond a helyzettel, hogy az adóemelések, megszorítások és fizetéscsökkentések hidegzuhanyként érték az embereket, egyik napról a másikra” – mondta Attila. Szerinte ha fokozatosan vezették volna be az intézkedéseket, sokkal könnyebben hozzászoktak volna a nadrágszíj összehúzásához, de „a politika azt mondja, hogy erre gazdasági szükségszerűség miatt nem volt mód”.

Fotó: Aris Messinis

A közhangulat egyébként egyértelműen a politikát, a politikusokat teszi felelőssé a kialakult helyzetért. „Amennyire a barátaimtól, ismerőseimtől hallom, úgy tűnik, várták, hogy megbukjon a kormány, és örültek volna, ha lett volna népszavazás” – mondja Edina. A magyarok tapasztalatai megoszlanak: vannak, akik szerint a kialakult helyzetért a mostani kormányt hibáztatják a görögök, másoktól azt hallottuk, hogy az elmúlt húsz-harminc év korrupt politizálását teszik felelőssé.

Görögországban két párt váltja egymást a parlamentben, ezekben néhány család és közeli ismerőseik vannak hatalmi pozíciókban (ilyen a most is kormányfőt adó Papandréu család, de például a pénzügyminiszter, Evángelosz Venizélosz is ősi politikuscsalád tagja). Megbízható harmadik erő nincs, jelenleg az ellenzék második legerősebb ereje az eurószkeptikusokból álló kommunista párt, amely a szavazatok tizenegy százalékát kapta legutóbb.

Ha csak az euróval szembeni fenntartások számítanának, valószínűleg jelentősen nőne is a párt tábora: bár a többség még nem akarja eldobni az eurót – véleményük szerint az eurózónából való távozásuk egyenlő lenne az államcsőddel, amit mindnyájan szeretnének elkerülni, ráadásul a pénznemváltással kapcsolatban amúgy is rossz emlékeik vannak, amikor átálltak euróra, az jelentős áremelkedéssel járt –, egyre növekszik azok tábora, akik nem bánnák, ha visszajönne a drachma.