Így jön vissza a drachma, márka, escudo

Jim O'Neill, akinek a részlege több mint 800 milliárd dolláros vagyont kezel, úgy fogalmazott, hogy olyan országok, mint Portugália, Írország, Finnország, Görögország inkább eldobják a közös európai fizetőeszközt ahelyett, hogy egy közös euróövezeti pénzügyminisztérium alatt működjenek.

„A németek sokkal erősebb költségvetési egységet akarnak az övezetben egy sokkal keményebb felügyelettel, amit egy pénzügyminisztérium láthat el” – idézte fel az elmúlt időszak Németország felől érkezett megnyilvánulásait a szakember.

„Ezzel a német kikötéssel nehéz azt látni, hogy mindegyik tagállam így akarja folytatni az életét. Ha visszapörgetjük az idő kerekét, akkor világosan látszik: csak Németország, Franciaország és a Benelux-államok lettek volna a monetáris unió ideális tagjai” – vélekedett az interjúban a Goldman Sachs alapkezelőjének első embere.

Szerinte ezeknek az országoknak nem lenne gond a közös pénzügyminisztérium. „A többiek számára, így például Spanyolország, Olaszország, Portugália, Írország és Finnország esetében már megkérdőjelezhető az eurótagság” – tette hozzá O'Neill utalva arra, hogy az eurózóna nem marad fent a jelenlegi formájában.

A Goldman Sachs Asset Management első embere arról is beszélt, hogy az Európai Központi Bank erősebben kellene fellépjen a befektetők megnyugtatása érdekében. Az EKB új elnökének első kamatdöntő ülésén, múlt csütörtökön váratlanul csökkentette az alapkamatot.

O'Neill meglátása szerint a brüsszeli kezdeményezések nem oldják meg a válságot, szükség van az EKB kötvényvásárlásaira. Az EKB három hónapja kezdte újra a kötvényvásárlási programját, melynek keretében mintegy 100 milliárd eurónyi papírt vásárolhatott, nagy része olasz kötvény lehetett. Ezért sem mellékes az a figyelmeztetés, amit Yves Mersch, az EKB Kormányzótanácsának egyik tagja mondott, miszerint felülvizsgálhatják az olasz kötvényvásárlásokat. "Nem az a dolgunk, hogy orvosoljuk a politikusok hibáit" - tette hozzá a jegybankár.

Más londoni pénzügyi elemzők is pesszimistán vélekedtek az eurózóna jövőjéről. A Centre for Economics and Business Research londoni elemzői szerint ha az euróövezetet mostani formájában fenn akarják tartani, annak egyik áratízévnyi folyamatos megszorítás lenne. Ha a valutaunió felbomlik, az azonnali, fájdalmas gazdasági következmények sokkal intenzívebben érződnének, ám a CEBR londoni szakértőinek becslése szerint hozzávetőleg 30 hónap után a térség növekedése már gyorsabb lenne, mintha az euróövezet jelenlegi összetételében fennmaradna.

A Capital Economics szakértői elemzésükben felidézték: a cég már tavaly 50 százaléknál kisebb esélyt jósolt arra, hogy az euróövezet a jelenlegi formájában kerül ki az adósságválságból. "Akkoriban ez vitatott vélemény volt, de az azóta bekövetkezett fejlemények arra vallanak, hogy az euró túlélési esélye még tovább csökkenhetett, akár jelentős mértékben is" - fogalmaz az elemzés. A ház londoni elemzői szerint ha az euróövezet felbomlik, annak legvalószínűbb forgatókönyve még mindig az, hogy Görögország és esetleg más kisebb tagállamok távoznak. Azonban minél tovább marad benn Görögország és a többi bajban lévő eurógazdaság, annál nagyobb az esélye annak, hogy Németország és néhány más központi tagállam kezdi megfontolni saját pozícióját - fogalmaztak a Capital Economics közgazdászai.