Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Két hét múlva világvége?

2011.11.09. 14:30

Óriási, 65 százalékos esélyt ad annak a a világgazdasági kockázatok elemzésére specializálódott Exclusive Analysis elemzőcég, hogy a november 23-26. közötti napokban bankválság robban ki a Európában. Görögország csődbe megy, és a pénzügyi összeomlás azonnal továbbgyűrűzik az olasz bankrendszerre – idézi a világgazdasági kockázatok elemzésére szakosodott intézet elemzését a CNBC nyomán a Napi Online. A szakértők szerint napról napra kisebb a valószínűsége annak, hogy az EU vezetői átküzdik magukat az adósságválság mocsarán, és világos menetrendet vázolnak fel a helyzet rendezésére.

Napokon belül indul a láncreakció

Az Exclusive Analysis legvalószínűbb forgatókönyve azzal indul, hogy az USA, Nagy-Britannia és a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) megtagadják, hogy külön forrást biztosítsanak az eurózóna válságkezeléséhez az IMF mellett létrehozandó alapon keresztül. A második lépésben a görög és a portugál kormány összeomlik, mivel a politikai erők nem tudnak megállapodni az egyre erősebb szociális elégedetlenséget okozó válságkezelés következő lépésein.

Németországban tovább erősödik az ellenállás az eurósánc, hivatalos nevén az európai stabilitási eszköz (EFSF) finanszírozásával szemben. Ez egészen odáig vezet, hogy a parlament csökkenti az ország hozzájárulását az alap tőkéjéhez. Erre reagálva Kína és a többi BRIC-ország világossá teszi, hogy nem ad pénzt az EFSF e célból létrehozandó társalapjába.

Három nem után még két nem

Az eurósánc kénytelen az Európai Központi Bankhoz (ECB) fordulni finanszírozási forrásért, ám az európai jegybank megtagadja ezt, miután gyakorlatilag egyet jelentene a fedezetlen pénz kibocsátásával. Ezért az alap nem tudja finanszírozni a bajban lévő eurózóna-államokat, amivel eldől az unió október végén tartott csúcsértekezletén hozott döntések egyik fontos tartóoszlopa.

A hanyatló pillér következő dominóként elsodorja a megállapodás másik alapelemét, a magánhitelezők engedményét – látva a válságkezelés összeomlását az európai bankok visszautasítják görög államkötvényeik értékének 50 százalékos csökkentését. A folyamat végén mind az Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind az ECB megszünteti Görögország finanszírozását.

Betéteikért tülekedő emberek a bankok előtt

A jövő hét végén, november 18-a és 22-e között a hitelminősítők AAA-ról AA-ra rontják a francia adósságok besorolását, a bankközi hitelezés lefagy, Görögországban és Franciaországban heves tiltakozások indulnak az újabb megszorítások ellen. Spanyolországban a választások után megalakuló kormány a korábbiaknál is keményebb lépésekre kényszerül, Portugália bejelenti, hogy nem tudja teljesíteni az EU-IMF segítségért cserébe vállalat pénzügyi céljait, olvasható az elég alaposan kidolgozott forgatókönyvben.

Ezzel kockázatosabbá válik a Lisszabonnak nyújtott kedvezményes hitel. Ez, és a francia leminősítés az EFSF kötvényeit is magával rántja, besorolásuk AA pluszra romlik. A PIIGS-országok (Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország, Olaszország) kötvényhozamai elszállnak, az olasz papíroké 7,3 százalékra megy fel. Másodlagos hatásként a saját bankjaikban nem bízó olasz és spanyol betétesek megrohanják a pénzintézeteket, ami számos bankok súlyos helyzetbe taszít.

Görögország november utolsó hetében megy csődbe. Athén elhagyja az eurózónát, elkezdi nyomtatni saját pénzét, hogy megmentse bankszektorát. Az új drachma gyorsan elveszi az értékét, így a görög kötvények tulajdonosai azt látják, hogy euróban nyújtott hiteleik az új valutában fabatkát sem érnek.

Összességében a kormányok csődbe mennek adósságuk kezelhetetlensége miatt, a bankok pedig állami adósaik bedőlése miatt, ami európai szintű bankválsághoz vezet – írják az Eclusive Analysis elemzői. A kisember pedig azt fogja tapasztalni, hogy befagyasztották a bankbetétei kifizetését.