Valter
15 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A bizalmatlanság lehet Olaszország veszte

2011.11.14. 14:54
Míg az adósságválság első komolyabb hadszíntere Görögország volt, a döntő ütközetet az olasz kötvénypiacokon fogják megvívni, ugyanis Olaszország nélkül elképzelhetetlen az eurozóna fennmaradása – írja Orosz Dániel az AXA csoport stratégiai elemzési igazgatója.

Még elméletben sem létezik olyan opció, hogy Olaszország nélkül tovább működhet az euróövezet. Ugyanakkor, Olaszország adósságállománya, ami 1589 milliárd euróval a harmadik legnagyobb a világon, túl nagy, ahhoz, hogy egy hatalmasra duzzasztott mentőalappal „egyszerűen” mögé álljanak, olvasható az elemzésben.

Az utóbbi kijelentést támasztja alá, hogy az eurósánc (EFSF) számára rendelkezésre álló pénzmennyiség az október 26-i eurozóna válságcsúcs eredményeként is csak mintegy 1000 milliárdos nagyságrendre emelkedett, így egyszerűen nem elég Olaszország bebiztosítására.

Fokozza a nehézségeket, hogy az olasz államadósság piaci kamatterhe, 7 százalékos kötvényhozamokkal számolva, mintegy 111 milliárd euróra nőne, ami a jövő évi adóbevételek mintegy 25 százalékát emésztené fel. Ez többéves viszonylatban valószínűleg fenntarthatatlan kiadásokat róna az államháztartásra.

Okok a maradásra

A fenti kellemetlen mutatók mellett mégis egy sor ok van arra, hogy a piaci befektetők miért nem menekülnek fejvesztve az olasz államkötvények elől. Egyikük, hogy Olaszországban a 120 százalék körüli GDP-arányos adósságállomány mellett a privátszféra eladósodottsága kifejezetten alacsonynak tekinthető, mindössze 40 százalékos.

A magánszféra és az olasz családok kritikus finanszírozói szerepét emeli ki a Magyar Olasz Kereskedelmi Kamara is. Az olasz háztartások igen jómódúnak számítanak, a teljes államadósság csupán a negyede a lakosság nettó vagyonának.

További kedvező mutató, hogy bár az államadósság mennyisége hatalmas, lejárati ideje viszonylag hosszú, mintegy hét év, így elosztható lenne a megnövekedő kamatok terhe. Az is megnyugtató, hogy a papírok több mint fele a belföldi szereplők kezében van, így nem csak a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságától függ az olasz papírok helyzete.

Ezek mellett a megállapítások mellett az olasz reálgazdaság helyzete is biztató lehet. Az olasz export például kitűnő második negyedévet hozott össze, dollárban számolva 28,85 százalékos növekedést produkált. Az sem lebecsülendő, hogy vész esetén bevethető lehet Olaszország közel 2500 tonnás aranytartaléka is, ami jelenleg körülbelül 120 milliárd eurót érhet (ez a világ negyedik legnagyobb készlete).

A válság jellege

A valós mutatók tükrében megállapítható, hogy Olaszországban a probléma elsősorban bizalmi jellegű. Ez a bizalmi probléma részben a politikai vezetéshez kapcsolódik, részben pedig a hosszabb ideje tartó nyomott gazdasági növekedés, és nem az ország tényleges fizetőképessége okozza.

A bizalmi válságon jelentősen segíthet Silvio Berlusconi miniszterelnök lemondása és Mario Monti, korábbi EU-biztos megbízása a kormányalakítással, aki hétfőtől kezdve konzultál az olasz pártokkal egy szakértői kormány felállításáról.

A technokrata kormány megalakulása esélyt adhat reformok keresztülvitelére és az olasz államháztartás strukturális átalakítására, de rövid- és középtávon az a legfontosabb, hogy az olasz hosszú hozamokat a kritikus 7 százalékos szint alatt tartsák.

Az olasz kormány korlátozott mozgástere miatt ebben kulcsszerepe lehet az Európai Központi Banknak, aminek ugyan nem feladata a piaci beavatkozás, az elmúlt időszakban mégis folyamatosan ehhez folyamodott.

A beavatkozás szükségességét mutatja, hogy bár a hétfőn megrendezett olasz államkötvény aukció sikeres volt, csak brutális hozamnövekedés mellett sikerült túladni a papírokon. Az EKB segítsége viszont nem jelent tartós megoldást, és míg Angela Merkel, német kancellár asszony, hezitál a közös euró kötvények gondolata kapcsán, biztos, hogy ideig Róma még csak saját magára számíthat.