Brüsszel újra eurókötvényen gondolkozik

A londoni gazdasági napilap birtokába jutott jelentés háromféle finanszírozási opciót vázol, amelyből a legjobbnak bemutatott variáció a közös eurókötvény. A közös támogatású „stabilitási kötvények” révén mindegyik euróövezeti ország fedezni tudná finanszírozási igényeit, gyakorlatilag függetlenül a saját finanszírozási helyzetétől.

Emellett stabilabb lehetne, hiszen olyan hatalmas méretű piac jönne létre, amely vetekedhetne a globális mércének tekintett amerikai kincstárjegyek piacával. Ez a rosszabb hitelképességű államoknak kedvezne (mint többek közt Magyarország), mert így a saját kötvényeknél jobb kondíciókkal juthatnának forráshoz.

Ebből kifolyólag az elképzelést „ádázul ellenzi" Németország, mivel német illetékesek szerint ez megszabadítaná a piaci nyomástól a pazarló euróövezeti országokat, és a gyenge valutauniós országok így "potyautasként ráakaszkodhatnának" az erős adósbesorolású Németországra, áll a Financial Times hétfői cikkében.

Uniós illetékesek szerint ugyanakkor Németország is meggyőzhető lenne, ha a tervezet szigorú szabályokat tartalmazna az egyes tagországok költekezésére, és a brüsszeli bizottság jelentésében vannak is javaslatok a nemzeti költségvetések feletti uniós fennhatóság „hatalmas mértékű kiterjesztésére”. A tanulmány elismeri emellett, hogy egy ilyen rendszer megteremtése komoly változtatásokat tenne szükségessé az uniós szintű szerződésekben, ami évekkel késleltetheti a bevezetést.

Ez az ötlet nem új, de – legutóbb augusztusban – Franciaország és Németország is élesen elzárkózott az eurókötvény bevezetésének lehetőségétől is. Angela Merkel szerint „az eurókötvény nem segítené a bizalom helyreállítását”, míg Nicolas Sarkozy szerint az eurókötvény "az európai integráció betetőzése lehet, de nem a kezdete".

A többi említett lehetőség könnyebben és gyorsabban megvalósítható lenne. Ezek szerint csak bizonyos garanciákat kellene vállalni az új kötvényre, de ez nem váltaná ki a nemzeti államkötvényeket. A régi államkötvényeket akkor lenne kötelező kibocsátani, ha egy állam adóssága túl magas szintre emelkedne. Emellett olyan ötlet is szerepel a tanulmányban, miszerint az EFSF-hez hasonló kockázatmegosztás lehetne az euróövezeti állampapírok közt is.

Londoni pénzügyi elemzők már jó ideje hasonló megoldásokat szorgalmaznak az euróövezeti adósságválság megoldására.Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital közgazdászai például nemrégiben összeállított értékelésükben közölték: véleményük szerint az euróövezetnek "határozott lépéseket kell tennie" a költségvetési unió megteremtése felé. Ide kell tartoznia többek között a közös euróövezeti kötvénykibocsátási rendszernek, a felső kiadási korlátok meghonosításának, a több évre szóló költségvetéseknek, valamint automatikus költségvetési szankciók bevezetésének a feltételeket nem teljesítő tagállamok megrendszabályozására.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!