Európai valutaalapot javasol egy osztrák közgazdász

Egy Európai Valutaalap létesítésében látja a jelenlegi adósságválság megoldását egy osztrák közgazdász. Az Ausztriában tervezett alkotmányos adósságfékkel kapcsolatban fenntartásainak adott hangot az MTI-nek adott interjújában Stephan Schulmeister.

Egy takarékossági politika csak akkor lehet sikeres, ha figyelembe veszi a gazdaság egyes szektorai - az állami szektor, a vállalatok és a háztartások - közötti kölcsönhatásokat. E nélkül fennáll a „takarékossági paradoxon" veszélye, vagyis megtörténhet, hogy a kiadáscsökkentéssel végül romlik az állam pénzügyi helyzete, figyelmeztetett Schulmeister, a WIFO gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa.

Egy úgyneveztt adósságfék felépítésére elméletben két lehetőség áll rendelkezésre: az állami transzferek csökkentése, illetve a tehetősebbek adójának emelése, mondta. Az első éppen a közepes és az alacsony jövedelműeket érintené, ezzel szemben a tehetősek tudnának a leginkább hozzájárulni a deficitcsökkentéshez anélkül, hogy láncreakció indulna be a szektorok között.

Felidézte: Ausztriában jelenleg éppen erről folyik a vita a két kormánypárt, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) között. Az osztrák elképzelés igazi problémája azonban jogi természetű.

A kormány javaslata szerint a strukturális deficit mértékének felső határát a GDP 0,3 százalékában szabnák meg. Ha ezt a koalíció terveinek megfelelően alkotmányos törvényben rögzítenék, akkor adott esetben alkotmányjogászoknak kellene olyan kérdésekben dönteniük, amiben még közgazdászok között sincsen egyetértés. Nevezetesen a deficit strukturális és konjunkturális elemeinek elhatárolása kérdésében.

A közgazdász bírálta Angela Merkel német kancellár pénteki javaslatát, hogy az euróövezet minden országa vezessen be adósságféket. Veszélyes, ha minden európai állam egyszerre nyúl a takarékoskodás eszközéhez - mondta.

„Nem jelentene gondot, ha a másik két szektor növelné a kiadásait. De a jelenlegi helyzetben a vállalatok a recesszióra számítva csökkentik befektetéseiket és a háztartások is tartanak a takarékossági politikától. Így meglehetősen veszélyessé válhat, ha valamennyi ország egyszerre fogja vissza a kiadásokat" - vélte. Schulmeister hasonlónak látja a helyzetet, mint amilyen 1930-ban állt elő, amikor az 1929-es tőzsdekrach után bekövetkezett recesszióra Edgar Hoover amerikai elnök és Heinrich Brüning német kancellár is megszorításokkal reagáltak, ez közvetve gazdasági válsághoz vezetett.

Az adósságcsökkentésre összpontosító politika azonban csak tüneti kezelés Schulmeister szerint. Jelenleg a politika és a befektetők is egymástól várják a megoldást, vélekedett. Nézete szerint a politikának kell cselekednie, úgy, hogy kézbe veszi a legfontosabb pénzpiaci ár, vagyis az állampapír-kamatok szabályozását. Az elmúlt harminc évben magasabbak voltak a kamatok Európában, mint a gazdasági növekedés, és ez már nem tartható fenn sokáig, hangsúlyozta.

"Vagy ellenőrzése alá vonja a politika a kamatokat, vagy megbukik az euró" - jelentette ki. A görög állampapírok felárai a megszorító csomag után sem csökkentek, ahogy Olaszországban a kormányváltás és Ausztriában az adósságfékről szóló bejelentés után sem, mutatott rá.

Schulmeister egy Európai Valutaalap létrehozását javasolja az euróövezetben, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) továbbfejlesztésével. Ez a pénzügyi alap az Egyesült Államok jegybankjához (Fed) hasonlóan működne, fix kamatozású eurókötvényeket bocsátana ki, amelyre teljes garanciát vállalna minden tagállamban és hosszú távon megszabná a kamatokat. Jelenleg is hasonlóan jár el az Európai Központi Bank, rövid futamidejű kamatokkal, tette hozzá. Egy monetáris alap a piacról finanszírozná az euróövezeti országokat teljes garanciavállalás mellett. Emellett, ha a kereslet lecsökken, vásárolna is, és így kettős védőhálót biztosítana, mondta.

Schulmeister szerint látható ugyan egyfajta tanulási folyamat az európai politikában, de ez túl lassú, ezzel szemben a válság nagyon gyorsan bontakozik ki. Meglátása szerint a jelenlegi válság nagyon súlyos politikai károkat okozhat. Franciaország elnökválasztás előtt áll, és a magas munkanélküliséggel szembesülve Nicolas Sarkozy Németországot fogja okolni a bajokért - vélekedett. Görögországban - tette hozzá - „már most is SS-egyenruhában látják Merkelt", mert továbbra is kioktatva érzik magukat, noha már beismerték, hogy hibáztak.