Még 15 milliárd euróval nagyobb kiigazítás kellhet Görögországban

Egy forrás elmondta: a 15 milliárd euró nyers számítás arra az esetre, ha sikerül az adósságleírás, s az összeg még változhat. Immár széles körben egyetértés van abban, hogy a leírás önmagában nem hozza az októberben megállapított szintre a görög államadósságot - tette hozzá.

Brüsszeli források a hírügynökségnek elmondták: a további adósságcsökkentésről azután indulhatnak tárgyalások, hogy megállapodás születik a magánbefektetők és a görög kormány között az 50 százalékos leírásról, illetve az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) által alkotott úgy nevezett trojka január végén felülvizsgálta a görögországi reformok végrehajtását.

A tárgyalásokról kiszivárgó információk szerint a magánbefektetői részvételről szóló egyeztetések, amelyek a 206 milliárd eurós banki kötvénytulajdon felének leírását célozzák, már a jövő héten lezárulhatnak. Egy októberi fenntarthatósági vizsgálat még azt állapította meg, hogy egy ilyen lépésnek, illetve a meglévő mentőcsomagoknak köszönhetően 2020-ra a jelenlegi 160 százalékról 120 százalékra csökkenne a GDP-arányos görög államadósság.

A felbukkanó 15 milliárd eurós résről az európai uniós állam- és kormányfők január végi találkozójukon tárgyalhatnak.

Az ügyet jól ismerők szerint a felmerülő megoldások között lehet a meglévő kölcsönök kamatfeltételeinek enyhítése, illetve az EKB-nál tartott görög államkötvények piaci áron való, azaz jóval a névérték alatt történő, visszavásárlása.

A görög kormány helyzetét nehezíti, hogy az előző évi költségvetési hiány magasabb, közel 10 százalék lehet az eredetileg tervezett 8,5 százalékos céllal szemben. Így a második, októberi mentőcsomag átszabása is szükségessé válhat.

Az EKB hagyományosan nem közöl nyíltpiaci műveletei összetételére vonatkozó információkat. Elemzők azonban úgy látják, hogy mintegy 40-60 milliárd eurónyi államkötvénnyel rendelkezik másodpiaci kötvényvásárlási programja nyomán. Mivel az EKB ezeket a papírokat piaci, nyomott árfolyamon vásárolta, elméletileg fennállna annak lehetősége, hogy ezeket a papírokat Görögország az EKB által kifizetett árnak megfelelő összegért visszavásárolja, így érve el adósságleírást.

Az EKB mindazonáltal eleddig elutasította annak lehetőségét, hogy részt vegyen bármilyen nemű adósságleírásban. A magánbefektetői adósságleírásba is kizárólag azért egyezett bele, mivel többletgaranciát kapott a  görög bankok által fedezetként tartott kötvényállományra. A görög pénzintézetek többek között ezeket a papírokat használják fedezetként az EKB likviditási és refinanszírozási tenderein. A trojka egyik képviselője úgy fogalmazott: "az EKB nem változtatott álláspontján: a tervek a magánbefektetőkre vonatkoznak, és az EKB nem a magánszférához tartozik".

A  magánbefektetői leírás részeként a bankok a régi államkötvények helyett 4-5 százalékos kuponú, 20-30 év lejáratú papírokat kapnának. Ezeket a kötvényeket a brit törvények szerint bocsátanák ki, ami lehetővé tenné, hogy nem teljesítés esetén a befektetők - elméletileg - görög eszközöket foglaljanak le.

Kérdéses azonban, hogy valamennyi befektető hajlandó lesz-e tartani magát a leíráshoz. A 15 milliárd eurós hiány számításának a teljes magánbefektetői részvétel képezi alapját. Athéni források arról számoltak be, hogy a teljes magánbefektetői részvétel elérése érdekében a görög kormány kollektív cselekvési kitételeket vezetne be, amely lehetővé tenné, hogy többségi részvétel esetében az ügyletből kiszállni igyekvő befektetőkre is rákényszeríthessék az adósságleírást. Egy uniós forrás szerint: az EU készen áll támogatni az ilyen jogi eszközök használat.

Aggodalmat okozhat ugyanakkor, hogy ezzel a megoldással eltávolodnának az eredeti célkitűzéstől, hogy az adósságleírás önkéntes alapon történjék. Önkéntes leírás esetében ugyanis nem történne úgynevezett hitelesemény, s ezzel nem aktivizálódnának a nem teljesítés esetére kötött biztosítási csereügyletek, a CDS-ek. Az EKB rendre attól tartott, hogy a származtatott termék-piacok átláthatatlansága miatt felbecsülhetetlen, hogy milyen piaci mozgásokat okozna egy esetleges hitelesemény.

Elemzők szerint leginkább azok a befektetők maradnának ki az önkéntes adósságleírásból, akik 2012-ben lejáró állampapírok tulajdonosai, illetve azok, akik biztosítást kötöttek kötvényeikre. Előbbiek nem tolnák ki papírjaik lejáratát 30 évvel, míg utóbbiak már jelenleg is biztosítva vannak az államcsőddel szemben.