Megint fúvódik az amerikai hitellufi

A diákhitelek, az autókra felvett kölcsönök és a hitelkártya-adósság növekedése áll amögött, hogy az amerikai fogyasztói hitelállomány ismét dinamikus növekedésnek indult, ahelyett, hogy a globális trendnek megfelelően leépülne.

A Fed tegnap közzétett adatai szerint a novemberi 20,4 milliárd dollár után decemberben − a 8−15 milliárdos növekedésre számító közgazdászokra rácáfolva − 19,3 milliárddal emelkedett a teljes amerikai fogyasztói hitelállomány. Ez annualizáltan rendre 9,9, illetve 9,3 százalékos bővülésnek felel meg. Ilyen nagy mértékben két hónap alatt 2001 óta nem nőtt a kihelyezett fogyasztói hitelek értéke. Változás azonban a 2000-es évek eszeveszett állománynövekedéséhez képest, hogy a jelzálog-hitelezés ezúttal − ahogyan az amerikai ingatlanbuborék kipukkadása óta folyamatosan − negatívan járult hozzá a hitelek változásához. Decemberben a rulírozó fogyasztói hitelek (köztük a hitelkártya-adósságok) 2,76 milliárd dollárral, a hagyományos hitelek (amelyek nagyjából fele diákhitel, fele pedig autóhitel) 16,6 milliárd dollárral nőttek.

A fogyasztói hitelezés bővülése mindenképpen jó hír az első negyedéves amerikai GDP-adat szempontjából, hiszen az elköltött jövedelem hozzájárul a fogyasztás komponenshez. A fejlemény megítélése ugyanakkor korántsem egységes a közgazdászok körében. A hitelállomány leépítése jegyében telt a 2008-as pénzügyi összeomlás utáni két év, az amerikai fogyasztók azonban mostanra megelégelhették a prudens költekezést, és jobb pénzügyi helyzetüket kihasználva magabiztosabban kezdtek hitelből régóta tolódó (például autó-) vásárlásokba, amit a viszonylag alacsony kamatok is vonzóvá tesznek. A 8,8 milliárddal bővülő diákhitelek azonban nem arra utalnak, hogy a háztartások valóban tartósan jó helyzetbe kerültek volna, hanem arra, hogy csak így tudják finanszírozni az egyetemi tanulmányokat; a diákhitelek nagy része ráadásul nem is jelentkezik majd a GDP-adatban.