Visszatérnek a földekre a portugálok

A portugál gazdaságot az 1985-ös európai uniós csatlakozás után majdnem két és fél évtizedig a szolgáltatások és az ipar fejlődése hajtotta, amely a két nagyvárosba, Lisszabonba és Portóba csábította az embereket. A pénzügyi, majd az adósságválság nyomán azonban sokan csalódtak a városi életmódban, és visszatérnek a földműveléshez − írja a Napi Gazdaság a Reuters tudósítása nyomán.

A kormány ösztönzi a folyamatot: februárban hozzáláttak az ország területének újbóli feltérképezéséhez, hogy megtalálják és bérbeadásra felkínálják az olyan földeket, amelyek tulajdonosa ismeretlen. Emellett elindítottak egy földcsereprogramot is, amelyben a kihasználatlan parcellákkal rendelkező gazdák felajánlhatják ezeket a területeket bérbeadásra. Cserébe adókedvezményt kapnak. A kormány abban bízik, hogy intézkedései nyomán 1,5 millió hektár földet biztosíthat az új agrárgazdálkodóknak.

A katonai diktatúra istenítette a vidéki életet, amelynek központi szereplői nagy földtulajdonosok voltak. A rendszer 1974-es bukása után szovjet mintájú kollektivizálást hajtottak végre, amely megsemmisítette a nagybirtokokat, de a kisebb megművelt területek kialakulása egyben aláásta a gazdálkodás hatékonyságát. Később ugyan igyekeztek ezen változtatni, ám kevés sikerrel. Ennek ellenére − továbbá dacolva az ország kicsiségével és mindössze 11 milliós népességével − a mezőgazdaság jelentős, és az ágazat szerepe a válság alatt csak nőtt.

Portugália a világ legnagyobb parafa-előállítója és a hetedik legnagyobb borexportőre. Az olívától a narancson át a piros gyümölcsökig sok mindent termelő mezőgazdaság és élelmiszeripar állítja elő a GDP tíz százalékát. Az élelmiszerexport értéke 17 százalékkal, 1,2 milliárd euróra nőtt 2012 első negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. A farmerek 900 millió euró értékű támogatási kérelmet nyújtottak be az 50 milliós uniós vidékfejlesztési keretre.

A hagyományos agrárvállalkozás mellett a nagyvárosok környékén virágzik az önellátásra berendezkedő kertgazdálkodás. Az országban 14 százalékos a munkanélküliség, 485 euró a minimálbér és 254 euró a minimális nyugdíj, ugyanakkor van olyan nyugdíjas, aki időnként havi 150 eurót is megspórol a városszéli kertjében termelt zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával. Lisszabon környékén évi 50−80 eurós díjért 150 négyzetméteres telkek bérelhetők, ebben benne van a vízellátás és egy kunyhó a parcella sarkán (a vetőmagról, a szerszámokról és a növényvédő szerekről a bérlőnek kell gondoskodnia).