Gizella
9 °C
14 °C

Argentína is beállt az államosítók közé

2012.05.04. 13:21 Módosítva: 2012.05.04. 13:23

Az argentin parlament megszavazta azt a törvényt, amely feljogosítja Cristina Kirchner elnököt, hogy lefoglalja a spanyol Repsol vállalat tulajdonában levő YPF SA, az ország legnagyobb olaj- és gáztermelője részvényeinek 51 százalékát. A peronista politikus asszonynak sikerült az ügyhöz elnyernie az ellenzék jelentős részének támogatását is. Az államosított pakettből az állam 51 százalékot tart meg magának, 49 százalékát a tartományok között osztja szét – írta meg a Napi Gazdaság.

Az államfő latin-amerikai kollégáihoz hasonlóan azzal indokolta ezt a lépést, hogy a spanyol tulajdonos nem ruházott be eleget az argentin cégbe, s emiatt közel két évtized után az eddig exportőr ország nettó energiabehozatalra szorult. A Repsol tagadja a vádat, és bírósághoz fordul. A korábban baráti viszonyt Spanyolországgal megrontotta az ügy, ami miatt Madrid megtorlásként az argentin biodízel import letiltásával fenyeget. A befektetők elrettentőnek tartják, hogy az argentin döntéssel a Repsol részesedése az YPF-ben a jelenlegi 57,4 százalékról kb.6 százalékra zuhan.

A spanyol vállalat 10 milliárd dolláros kártérítést követel, amit Axel Kicillof gazdasági miniszterhelyettes, az államosítás főkormányosa nevetségesnek minősített, és közölte, hogy valószínűleg egy vasat sem fizetnek. A Repsol helyzete meglehetősen reménytelen, mert az ügyben dönteni argentin bíróság fog, amely ha egyáltalán hajlandó lesz valamilyen összeget megítélni, arra csak sok éves per után kerülhet sor.

Az államosítás nem érinti az argentin Eskenazi család 25,5 százalékos pakettjét és a New Yorkban és Buenos Airesben a tőzsdén forgó 17,1 százalékot. A kisebbségi tulajdonosok az egyébként széles körű népi támogatást élvező államosításra számítva már megszabadultak részvényeiktől, ennek köszönhetően a papírok árfolyama idén 59 százalékot zuhant. Az YPF tőkepiaci értéke így is megközelíti az 5,6 milliárd dollárt.

A hazafias érzelmeken túl meghatározó szerepe lehetett az államosításban az a tény, hogy Argentína energiahiánya idén kétszeresére emelkedik, és eléri a 7 milliárd dollárt. Kirchnernek ezért létérdeke, hogy sok milliárd dolláros beruházásokra vegye rá a külföldi olajtársaságokat a termelés fokozásáért. Az államosítással azonban ennek éppen az ellenkezőjét éri el, mivel elriasztja a befektetőket, viszont a meglévő mezőkből egyre kevesebb kőolajat sikerül csak kinyerni. Hasonló folyamat játszódott le a közeli Venezuelában, ahol Hugo Chávez szintén államosította az olajipart, ami után drasztikusan esni kezdett a termelés.

Az energiahiányt külföldi importtal ellensúlyozzák egy ideje Argentínában, ez viszont extra kiadásokat jelentett az államnak. Most hogy az YPF házon belül van elvileg az államkasszát gazdagítja majd a profitja, ami javítja a költségvetés egyensúlyát, de nem oldja meg az energiahiányt. Az egyensúlyi helyzet elérésére nem feltétlenül újabb források bevonása lenne a megoldás, hanem az argentin árszabályozási rendszer megváltoztatása. Ez mesterségesen alacsonyan tartja az árakat, így magas a fogyasztás. Ha a kedvezmények megszűnnének csökkenne az energiafelhasználás és enyhülne az energiaszektorra nehezedő nyomás.