Koronavírus adatok

2021. nov. 29.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
1 °C
4 °C

Nem válhatunk zsarolhatóvá

MTI/Index
2012.05.09. 16:02
Mélyen aggasztónak nevezte a görögországi választások nyomán kialakult helyzetet a német iparszövetség (BDI) elnöke. Hans-Peter Keitel szerdán Berlinben elmondta, hogy a politikai stabilitás és az európai elkötelezettség hiánya elbizonytalanítja a befektetőket. Szerintük a fiskális szigort és a növekedést nem lehet szembeállítani, mert az államháztartás rendbetétele egyszerűen muszáj.

Keitel hangsúlyozta, hogy az iparszövetség jelenleg nem tudja javasolni német vállalatoknak, hogy Görögországban eszközöljenek beruházásokat. "Fogalmunk sincs, merre tart Görögország" - mondta, hozzátéve, hogy a beruházásokhoz megbízható partner kell, akivel 10-20 évre szóló megállapodást lehet kötni.

A fiskális szigor és a növekedés szembeállítása álvita

Kifejtette, hogy Görögország sorsa az euróövezeti tagság miatt az ország és a gazdaság méreténél jóval nagyobb jelentőséggel bír, ezért a német ipar szereplőit tömörítő szövetség is "mély aggodalommal" szemléli a fejleményeket. A görögök számára kedvezőbb lenne, ha az euróövezetben maradnának, a sikeres válságkezelésnek azonban előfeltétele a stabilitás és az elköteleződés az európai integráció mellett.

A BDI elnöke külföldi újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen az euróövezeti válságról általánosságban szólva hangsúlyozta, hogy nem valódi vita a fiskális szigor és a növekedés ösztönzése közti fesztültségről szóló diskurzus, hiszen "mindenki növekedést akar" és mindenki szeretné az államháztartási hiány, illetve az államadósság csökkentését is, de nem lehet megfeledkezni arról, hogy a válságot az állami túlköltekezés és eladósodás váltotta ki. Az államok ezzel a politikával "elveszítették szuverenitásuk egy részét" és "zsarolhatóvá váltak" a pénzügyi piacok által, ezt a kiszolgáltatottságot pedig csak az államháztartás rendbetételével lehet megszüntetni.

Rendbe kell tenni az államháztartást

Keitel szerint nincs más választás, mint a konszolidáció, és a növekedésnek sincsen alternatívája, állami forrásokkal viszont nem lehet ösztönözni a gazdaságot, "mert nincs rá pénze az államnak". A közpénzből finanszírozott programok továbbá nem vezetnek hosszabb fenntartható gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor az állam a növekedést gátló elemek kiiktatásával, a szabályozás egyszerűsítésével és a nagy szerkezetek - például az oktatási rendszer - korszerűsítésével támogathatja a gazdaságot.

Hans-Peter Keitel pénzügyi vonatkozásban egyedül az uniós támogatások területén lát tennivalót. Szerinte hatékonyabban is el lehetne költeni az uniós forrásokat, ezt mutatja például Spanyolország esete, hiszen ott igen jelentős fejlesztéseket valósítottak meg uniós támogatásból, az ország mégis komoly gondokkal küszködik.

A német iparszövetség a válság kezdete óta a költségvetési konszolidációt szorgalmazza, úgy az eurozóna tagállamai, mint Németország esetében. Meg kell jegyezni, hogy korábban Papandreu, volt görög miniszterelnök erősen kampányolt a német iparszövetségnél is, hogy meggyőzze őket Görögország konszolidációs törekvéseinek hitelességéről.