Aliz
3 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Lesz itt még nagy eurógyengülés

2012.05.25. 07:05

Az euró árfolyamát a legutóbbi gyengülések ellenére sem terheli jelentősebb „eurófelbomlási kockázati prémium”. Ezért a közös európai valuta még további komoly mértékű gyengülése valószínű – jósolták londoni pénzügyi elemzők. A befektetők szerint egyelőre nem veszik elég komolyan a görög válságot, és annak lehetséges következményeit.

Görögországban május elején tartottak parlamenti választásokat, amit belpolitikai patthelyzet követett: sem az ország nemzetközi megsegítése fejében vállalt megszorításokat felvállaló, sem az azokat elutasító politikai erők nem tudtak kormányt alakítani. Az országban emiatt június közepén újabb választások lesznek. A leginkább esélyesnek tűnő párt, a májusban második helyen végzett radikális Sziriza vezetője néhány hete arról beszélt, hogy semmisnek tartják a görögmentésért vállalt korábbi kötelezettségeket.

A Capital Economics gazdasági-pénzügyi elemzőcég közgazdászai szerint az euróövezeti válság „egyik rejtélye”, hogy az euró miért ennyire erős még mindig. Igaz, hogy az euró 2009 ősze óta 25 százalékot zuhant a japán jenhez és hozzávetőleg 15 százalékot a dollárhoz képest, de ezen veszteségek ellenére is változatlanul „meglehetősen erősnek tűnik”. Ez különösen kirívó egy olyan devizánál, amelynek további „puszta létezését övezik kételyek már egy ideje” ˜– mondják.

A cég szerint ennek a jelenségnek az egyik népszerű magyarázata az, hogy a piaci a jelenlegi válság eredményeként olyan kisebb, de erősebb euróövezet kialakulását várja, amely már jobban hasonlít az optimális valutaközösség kritériumai által meghatározott valutaunióra. Mindemellett a befektetők Németországot – az euróövezet legnagyobb gazdaságát – továbbra is biztos befektetési menedéknek tekintik ahelyett, hogy teljes egészében kivonnák tőkéjüket az euróövezetből.

A Capital Economics szerint azonban ez a feltételezés nemcsak azért nem állja meg a helyét, mert a devizapiacokra „nem jellemző az ilyen mértékű előrelátás”, hanem azért sem, mert még az euróövezet korlátozott mértékű – Görögország és egy vagy két további kisebb tagállam távozásával járó – felbomlásának is súlyos gazdasági-pénzügyi hatásai lennének. Ráadásul egy ilyen fejlemény, legalábbis egy ideig, felvetné a valutaunió nagyobb mértékű szétesésével kapcsolatos félelmeket is.

Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak csütörtöki étékelésükben, hogy a piacok valószínűleg egyszerűen nem veszik komolyan az euróövezet felbomlásának kockázatát. A ház szerint azonban lehetséges, hogy ebben most változás kezdődött, mivel az elmúlt egy hét során bekövetkezett eurógyengülés egybeesett a valutaunió felbomlásával kapcsolatos félelmek felerősödésével.

Más nagy londoni befektetési és elemzőházak is már jó ideje valószínű fejleményként számolnak a valutaunió legalább részleges felbomlásával, elsősorban Görögország távozásával.

A Commerzbankbefektetők számára összeállított devizapiaci áttekintése szerint a piacon forgó horrorforgatókönyv – ami a bank szerint reális lehetőség – jelenleg az, hogy a Sziriza párt megnyeri az újabb görög választásokat, az új kormány elveti a további megszorító intézkedéseket, az Európai Bizottság, az eurójegybank (EKB) és az IMF alkotta trojka erre leállítja a segélyprogram folyósításait, és Görögország végül elhagyja az euróövezetet.

A Fitch Ratings hitelminősítő legutóbbi londoni értékelése szerint ha a megismételt, júniusban esedékes görögországi választások után sem alakul olyan kormány, amelynek mandátuma lesz a költségvetési szigort és a szerkezeti reformot előíró EU/IMF-program folytatására, akkor valószínűvé válik Görögország távozása az euróövezetből.