Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A plázastopról egy 2004-ben elfogadott kormányhatározat rendelkezett, amely arra kötelezte a beruházókat, hogy hatástanulmányt készítsenek arról, hogy az áruháznyitásnak milyen urbanisztikai, társadalmi, gazdasági és kereskedelmi hatásai lesznek az adott településen, megindokolva a helyválasztást.
A dokumentumot jóvá kellett hagynia a helyi önkormányzat, a szakmai és érdekképviseletek, valamint a fogyasztóvédelem tagjaiból álló bizottságnak is. Egy, a piacgazdaságokban egyedülálló rednelkezés miatt a plázanyitáshoz emellett szükség volt adott esetben a szomszédságban már működő áruházak jóváhagyására is, írja a Napi Gazdaság.
Az Európai Bizottság már egy éve követeli Bukaresttől a jogszabály eltörlését, mivel az korlátozza a piaci versenyt, előnyt biztosítva a már működő áruházaknak. Helyi piaci szereplők szerint az IMF-hitel soron következő részletének folyósítását a korlátozás feloldásától tette függővé a Valutaalap, amit a májusi tárgyalások során meg is ígért Bukarest.
Nálunk él és virul
Hazánkban a románokénál is szigorúbb a szabályozás, tavaly fogadták el a jogszabályt, amelyben 2014 december végéig moratóriumot hirdettek minden 300 négyzetméter feletti kiskereskedelmi beruházásra. A plázastop alóli felmentésekről Matolcsy bizottsága dönt.
Az első tapasztalatok alapján próbálkozni sem érdemes nagy élelmiszerüzlettel, attól függetlenül hogy multi-e a beruházó vagy kisebb hazai cég, de az sem számít, ha hátrányosabb régiókba települnének. A többi kereskedelmi ágnál eddig nem derült ki egyértelműen, hogy mi alapján születtek a döntések.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
