Ha jön a drachma, elszabadul a pokol

Vasárnap újabb választásokat tartanak Görögországban, és mint azt korábban megírtuk, az eredmény akár oda is vezethet, hogy az ország csődbe megy, és még akár az év folyamán az eurónak is búcsút inthet. Ha ugyanis az új kormány nem tudna megegyezni az EU-IMF párossal és nem jutnának hitelhez tőlük, az országnak heteken belül elfogyna a pénze.

Készpénz nélküli élet

„Az ország eurózónából való kilépése lényegében egy új pénzrendszer létrehozását is jelentené, ráadásul úgy, hogy az ellen a lakosság gyakorlatilag ne tudjon védekezni, vagyis ne mentse ki az összes pénzét euró bankjegyek formájában a bankokból" – mondta az Indexnek Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az ugyanis várható, hogy az átmeneti fix árfolyam feloldása után az újra bevezetett drachma rohamos ütemben fog veszíteni az értékéből, így mindenki azon lenne, hogy még euróban menekítse ki a pénzét a bankokból.

Ennek elkerülésére egy időre le kellene állítani, illetve jelentősen korlátozni kell a készpénzforgalmat, és több napos vagy több hetes bankszünetet kellene elrendelni, ami alatt senki nem férhet hozzá a megtakarításaihoz. Hasonló történt Argentínában is, ahol a kétezres évek elején a bankrendszer közel került az összeomláshoz. Ekkor átmenetileg megtiltották a készpénzkivételt, miközben feloldották a peso dollárhoz rögzítését, így az azonnal gyors gyengülésnek indult.

„Ha visszahoznák a drachmát, azt jó eséllyel azon az árfolyamon tennék meg, mint amikor beléptek az eurózónába. Persze amint kinyitnának a bankok, ez szinte azonnal 30-50 százalékkal leértékelődne. Ezzel párhuzamosan a részvényektől az ingatlanárakig minden összeesik, a görög családok és a legtöbb vállalat vagyona gyakorlatilag megfeleződik, azon a kevés eurón kívül, amit most készpénzben tartanak” – véli Pápa Levente, az OTP devizastratégája.

Kényszer, pénz nélkül

Az átmeneti szakasz alatt persze fenn kell tartani a mindennapi élethez szükséges javakhoz való hozzáférést, például kényszeríteni kell a közműcégeket és a beszállítóikat, így az áramszolgáltatót vagy az erőműveket arra, hogy akkor is szolgáltassanak, ha nincsen bevételük. Duronelly és Pápa szerint is valószínű, hogy csőd esetén az országban átmenetileg jegyrendszerre lesz szükség, hogy a lakosságot funkcionális pénzrendszer hiányában el lehessen látni az alapvető szükségleti cikkekkel.

„Ezzel együtt is leállhatnak bizonyos közszolgáltatások egyes helyeken. Korántsem lehetetlen, hogy lesznek, feltehetőleg inkább kisebb települések, ahol megszűnik a tömegközlekedés, bezár a kórház vagy nem őrzik tovább a múzeumokat” – véli Pápa Levente.

Káosz és katonai hatalomátvétel?

„Várható, hogy ez olyan társadalmi feszültséggel járna együtt, ami miatt a kormány kénytelen lenne szükségállapotot, esetleg éjszakai kijárási tilalmat elrendelni" – mondta Duronelly, aki szerint az egészet úgy kell elképzelni, mintha a kormány puccsot hajtana végre a fennálló gazdasági rendszer ellen, és egy újat vezetne be. „A görögök azt érzékelnék egyik napról a másikra, hogy nem jutnak hozzá a megtakarításaikhoz, esetleg el sem hagyhatják az országot és tankok jelennének meg az utcán" - mondta Duronelly.

„Nekünk merészen hangzik, de a katonai hatalomátvétel sem elképzelhetetlen. Európán kívül ez egy bevett módszer a világban a zűrzavar elhárítására. Azt ugyanis kormány nélkül is egyszerűen muszáj megakadályozni, hogy az ország középkori káoszba süllyedjen. Különösen, hogy Görögország nagyon is tagolt, ezért nehezebb fenntartani a rendet. De ez legfeljebb két-három évig elképzelhető, amíg az ország újra össze nem szedi magát a demokráciához. Persze közben az sem teljesen kizárt, hogy valamelyik katonai vezetőnek megtetszik a hatalom. De bármilyen rosszul is hangzik, a káosznál még egy diktatúra is jobb” – mondta Pápa.

Hónapokig nyomtatnák

Az az átmeneti időszak valószínűleg nem tartana tovább heteknél, ami alatt újraírnák a szerződéseket, megalkotnák az új jogszabályokat és lepecsételnék az euró bankjegyeket – így azok később már új valutának számítanak a készpénzforgalomban, mindaddig, amíg el nem készülnek az új drachma bankjegyek.

Ezek nyomtatására a The Times értesülései szerint egy brit bankjegynyomda már meg is kezdte az előkészületeket, de a teljes nyomtatás hónapokig, egyes becslések szerint akár fél évig is eltarthat. „Figyelembe kell venni a speciális bankjegypapír és a biztonsági jegyek előkészítését, a grafikai tervezést, ezek összeillesztését, majd a nyomtatást. Ez nem megy egyik napról a másikra” – mondta Rob Hutchison, a nyomda illetékese a BBC-nek.

Segítség nélkül nem megy

Miután a bankjegyek elkészültek, még további nehéz hónapokra készülhetnek a görögök: „Tömegesen mennének csődbe azok a vállalatok, amiknek a kötelezettségeit nem a görög, hanem a nemzetközi jog szabályozná, így azok nem konvertálódnának automatikusan drachmás hitelekké. Ez a bankrendszerre is jelentős nyomát gyakorolna, és a bankok sorozatos összeomlását is csak úgy lehetne elkerülni, ha az ország nemzetközi segítséget kapna, vagyis európai tőkéből lehetne konszolidálni a pénzügyi szektort" – mondta Duronelly. A kilépés tehát így is csak nemzetközi koordináció mellett képzelhető el, egy egyoldalú görög döntés következményeit a görög kormány képtelen lenne kezelni.

Ugyanakkor Duronelly Péter szerint az egésznek csak akkor van értelme, ha az államadósságot is át lehetne váltani az új, várhatóan gyorsan leértékelődő valutára. Ez pedig már önmagában automatikus államcsődöt jelenten, hiszen az ország euróban nemfizetővé válna. „Az egy politikai döntés, hogy mely adósságok maradnak euróban, és mit váltanak át drachmára. Ez az államadósság mellett a legtöbb lakossági és a vállalati hitelre is érvényes. Ami marad euróban, azt a legtöbb szereplő nem fogja tudni kifizetni, amit pedig átváltanak az rohamosan elértéktelenedik. A befektetők így vagy úgy, de el fogják veszteni a pénzüket” – mondta Pápa.

Menekülnének majd belőle

Pápa Levente szerint csőd esetén nagyon hamar 30-35 százalékos munkanélküliséggel nézne szembe Görögország. „Nekünk elképzelni is nehéz annak a társadalmi-gazdasági következményeit, amikor minden második-harmadik felnőtt embernek nincs munkája”. Emellett minden lehetséges eszközzel menekítenék a tőkét az országból, illetve a lakosság saját magát is. Az OTP devizastratégája szerint „nyilvánvalóan beindulna egy erőteljes emigrációs hullám, különösen a nyelveket beszélő, képzettebb rétegek esetében”.

Ez a folyamat egyébként már elkezdődött: a svájci nemzeti bank adatai szerint jelenleg 4,31 milliárd euróra tehető a görögök svájci bankbetéteinek értéke, míg egy évvel ezelőtt még csak 2,82 milliárd volt. Ezzel párhuzamosan a görögországi bankok betétállománya folyamatosan csökken: április végi adatok szerint másfél év alatt 17 százalékkal, 35,4 milliárd euróval. Májusban ráadásul felgyorsult a pénzkivonás, a nagy bankoknál összesen napi 500-800 millió, a kisebbeknél 12-36 millió eurónyi betétet mondtak fel.

A turistáknak azonban várhatóan így sem kell majd félniük. Görögország nemzeti össztermékének nagyságrendileg 20 százalékát adja a turizmus, így nem engedhetik meg maguknak, hogy a turistaparadicsomokban ne tartsák fenn a képességeik szerinti legnagyobb rendet. „Talán Egyiptomhoz lehetne hasonlítani, ahol szintén hőzöngenek a helyiek, de a kormány minden erővel azon van, hogy turisták által látogatott helyeken ebből semmi ne látszódhasson” – véli Pápa Levente.

Van még esély

A forgatókönyv ugyanakkor még mindig viszonylag nagy eséllyel elkerülhető. „Nem érkezett még el az eurózóna elhagyásának az ideje, az EU továbbra is tarthatja lélegeztetőgépen az államot. Annál is inkább, mert a kilépés katasztrofális hatásokkal járna például a spanyol pénzügyi stabilitásra nézve is” – mondta Duronelly.

„Mivel a görög pártok csak a mentőcsomag feltételeivel vitatkoznak, de az euróövezetet nem hagynák el, továbbra is elképzelhető, hogy kompromisszumos megoldás születik. Ebben az esetben az EU olyan támogatást ad az országnak, amivel a görög adósságszolgálatot az állam tudja fedezni, de a költségvetés kamatfizetésen felüli, úgynevezett elsődleges deficitjét nem. Ezen felül az Európai Központi Bankok keresztül továbbra is likviditási segítséget adhatna a bankrendszernek”. Ez pedig már lehetővé tenné az azonnali összeomlás elkerülését.

Ezt a forgatókönyvet támasztja alá az is, hogy az EKB kedden jelezte: nem számít a görögök kilépésére az eurózónából, a Financial Times Deutschland pedig úgy értesült, hogy az uniós vezetők hajlanának arra, hogy újratárgyalják a mentőcsomag feltételeit úgy, hogy a hiánycélok elérési határidejét egy-két évvel kitolnák.

A számlát muszáj kifizetni

Pápa Levente szerint „az a legvalószínűbb, hogy valamilyen kormányuk csak lesz, és kompromisszumos megoldás születik a hitelfeltételekről”, de sok múlik majd azon is, hogy a görögök milyen stílusban fognak majd tárgyalni. Az EU ugyanis az euró lassú halálát jelentené be azzal, ha sokat engedne a görögöknek. Muszáj ugyanis jelezni, hogy a számlát muszáj lesz a jövőben mindenkinek kifizetni. Feltehetően a célokból nem fognak engedni, csak az oda vezető utat enyhítik, azaz pár évet még adnak a görögöknek. De még ez is olyan szintű megszorítás lesz a lakosság számára, amit kétséges, hogy el fognak-e tudni viselni.

A csőd és a kompromisszumos hitel is egy nagyon sokszereplős játék, ezért nehéz pontosan jósolni, mondja Pápa. Ráadásul annyival bonyolultabb a valóság a játékelmélettől, hogy a szereplők nem feltétlenül racionálisak. Félelmek, hiedelmek miatt mindenki ismeri a saját életéből is azt, hogy néha egyértelműen rosszul dönt. Itt pedig a hibák még fel is erősíthetik egymást.